A hét a kamatdöntésé. Magyarországon és Európai Központi Bankban is erről tanácskoznak a jegybankárok. Mindez hathat a devizák árára.
A júniusi MNB kamatdöntés során a monetáris kondíciók változatlanok maradtak, míg a jegybank a kommunikációjában több alkalommal is kihangsúlyozta, hogy a jegybank elsődleges célja az inflációs cél elérése. A július 24-i kamatdöntő ülésen sem számítunk a monetáris kondíciók változására, a jegybanki közleményben megismételhetik a júniusi üzeneteket. Az infláció alakulása kapcsán továbbra is azt feltételezzük, hogy az év hátralevő részében 3% körül alakul. Az üzemanyagár egyszeri árfelhajtó hatásának eltűnésével 2019 második felében csökken az árnyomás. Ezzel együtt várakozásunk szerint az infláció akkor is kis mértékben 3% felett lehet majd, mivel a feszes munkaerőpiac miatt a bérek további emelkedésére számítunk. Az ECB részéről várhatóan 2019 második feléig fennmaradó laza monetáris politika egyelőre teret biztosíthat az MNB-nek a laza monetáris kondíciók fenntartására.
- Továbbra is laza monetáris politika várható az ECB-től
Az Európai Központi Bank július 26-án, csütörtökön tart kamatdöntő ülést. Az Európai Központi Bank a júniusi ülésén a mennyiségi lazítás (QE) idei kivezetését jelentette be. Az első kamatemelés bőven a QE befejezése után, 2019 második felében várható; de akkor is csak kisebb mértékű emelésekre lehet számítani. Júniusban 2%-ra emelkedett az infláció az eurózónában éves szinten, ami leginkább az olajár emelkedésének és a korábbi alacsony bázisnak köszönhető. A megugró olajárak hatása az előttünk álló időszakban előreláthatólag fokozatosan eltűnik; emiatt az eurózóna inflációja várhatóan mérséklődik majd. Az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező kilátások továbbra is támogatják a gazdasági növekedést, de a kihasználatlan kapacitások eltűnésével párhuzamosan 2019-től már lassulásra számítunk.
- Pénteken friss munkanélküliségi rátát közöl a KSH
Májusban 3,7%-ra csökkent a munkanélküliség itthon, júniusban nem számítunk a ráta további csökkenésére. A válság óta tartó gazdasági felépülés és a kormányzat munkaerőpiacot érintő reformintézkedései nyomán a munkanélküliségi ráta jóval a válság előtt megfigyelhető szintek alá süllyedt. A gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány már szinte eltűnt, így a következő években már csak enyhe csökkenést várunk a munkanélküliségi rátában. Így az előző évben tapasztalt 4%-os GDP növekedés a következő években csak akkor tartható fent, ha a vállalatok képesek lesznek új piacok felé nyitni és ezzel termelékenyebbé válni; amelyhez hatékonyságnövelő beruházásokra lesz szükség.
MKB Elemzési Központ