Erste elemzők: Lassú kilábalás vár a magyar gazdaságra
HírekIdén már növekedésbe vált a magyar gazdaság a tavalyi visszaesés után. A kilábalás sebessége azonban várhatóan elmarad a korábban remélttől a 2023-ról örökölt áthúzódó hatás és a gyenge külső konjunktúra miatt. Az infláció mértéke jelentősen mérséklődik 2024-ben, és ezzel párhuzamosan a jegybanki alapkamat is tovább csökken.
A korábban kalkulált 3,2 százalékkal szemben már csak 2 százalékos GDP bővülést várnak az idei évre az Erste elemzői, míg jövőre a gazdasági növekedés mértéke elérheti a 3,4 százalékot. A lassabb kilábalás egyik oka, hogy a tavalyi utolsó három hónapban elakadt a harmadik negyedévben beindult növekedés, a gazdaság teljesítménye lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest.
Az áthúzódó hatás mellett a globális gazdaság fellendülésének késlekedése is hátráltathatja a bővülést: a Magyarországon működő vállalatok így nem, vagy csak nehezebben tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket.
A gazdasági kilábalást támogatja a reálbérek emelkedése, amely segítheti az ébredő belső keresletet, bár ennek kedvező hatását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Ami a beruházásokat illeti: a hitelkereslet éles felfutására továbbra sem lehet számítani, ugyanakkor a külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez. Támogathatja a növekedési folyamatokat, hogy felszabadult a Magyarországnak járó uniós források egy része, így az elmúlt két évvel ellentétben idén dinamizálódhat az EU-s pénzek hazai felhasználása.
Az infláció januárban visszatért a jegybanki toleranciasávba, ugyanakkor nem marad ott sokáig, az első hónapban mért 3,8 százalékos pénzromlás valószínűleg az egyik legalacsonyabb volt idén. Az Erste elemzői 2024-ben 4,7 százalékos, míg 2025-ben 4 százalékos inflációval számolnak, szemben a 2023-ban mért 17,6 százalékkal. A hazai inflációs környezet így már lényegesen jobb lesz nemzetközi összehasonlításban, mint korábban, ugyanakkor nem kizárt, hogy továbbra is az unió legmagasabb árdinamikával működő országai közé fogunk tartozni.
A pénzromlás ütemének csökkenésével párhuzamosan a jegybanki alapkamat is folyamatosan ereszkedik, tavaly május óta a Magyar Nemzeti Bank lényegében megfelezte az irányadó kamatszintet. A jelenleg 9 százalékos alapkamat már közelít a régiós versenytársakhoz, ám a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest megváltozott környezetben egyelőre kérdéses, hogy hol húzódhat egy tartósabb, egyensúlyi kamatfelár. A második negyedévtől a dezinfláció kifulladása, valamint a világ vezető jegybankjainak a korábban gondoltnál tartósabb szigora ismét lassíthat a kamatcsökkentési ütemen. A félév végére a jegybanki alapkamat 6,5 százalék lehet.
