A Nyugat-Balkán jelentősége döntő a magyar energiabiztonság szempontjából

A Nyugat-Balkán jelentőségéről kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt. Történelmi kitekintésükben megemlítették a cári orosz birodalom befolyását, az Osztrák-Magyar Monarchia szerepét, és általában Magyarország jelentőségét a térség kapcsolataiban már a középkorban.

Tűzfészek a múltban

Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy ez a térség tűzfészek volt, amióta csak visszaszorult innen a hódító oszmán birodalom: Szarajevóban történt meg az osztrák-magyar trónörököspár elleni merénylet, ami hibás döntések sorozataként aztán az első világháborúhoz vezetett.

Ugyancsak háborús góc lett a helyszín Jugoszlávia felbomlása után a 90-es években: szerb-horvát háború, bosnyák háború, Koszovó függetlenségi háborúja. Ma sincs teljesen megnyugtató módon rendezve a konfliktusok egy része, ugyanakkor a térség most már fejlődik, és országai az Európai Unió felé tekintenek. Új problémák is akadnak mindeközben: migrációs útvonalak vezetnek át a térségen.

Békefenntartás

Magyarország szempontjából annyiból különösen jelentős a térség, hogy közvetlenül határos velünk, legalábbis Szerbia által. Horvátországot, mint rendezett helyzetű uniós és eurózónás tagot nem igazán számítják már ide. Ugyanakkor a térségben békefenntartó erők állomásoznak, köztük Koszovóban a Kfor, melyben a magyar haderő is jelentős szerepet játszik: az amerikai és az olasz után a magyar a harmadik legnagyobb kontingens.

A térség uniós integrációja

Bóka János elmondta, hogy már 20 éve szó van az adott országok uniós csatlakozásáról, ehhez képest lassan haladnak a dolgok. Kétségtelen, hogy a Szerbia esetében egy megoldatlan helyzet Koszovó kérdése: nehéz felvenni egy olyan országot, amely a saját határát máshol látja, mint az EU 23 tagja, miközben 4 tag ugyancsak nem ismeri el Koszovót.

A legkevésbé problémás talán Montenegró esete, de tulajdonképpen Albánia esetében sincs sok akadály, hacsak nem merül fel Koszovó csatlakozása az országhoz, ami megint csak először megnyugtató megoldást igényelne. A magyar kormány aktívan lép fel a nyugat-balkáni ügyekben, támogatja az országok közeledését az unióhoz, aktív kereskedelmi kapcsolatokat épít ki velük.

Energiabiztonság

Szijjártó Péter külügyminiszter a nyugat-balkáni térség jelentőségéről beszélt Európa energiabiztonságának szempontjából. Mind a földgáz, mint a kőolaj szempontjából döntőek a csővezetékek, melyek a tengeri kikötőkből a szárazföld belsejébe juttattják az energiahordozókat, esetleg nagyobb távolságokat hidalnak át a lelőhelyek és a felhasználási helyek között.

Döntő fontosságúnak nevezte, hogy a térség infrastruktúrája fejlődjön, vezetékek épüljenek, több összeköttetés legyen, így Magyarország is hozzáférhessen a térségen át érkező energiahordozókhoz, és persze rajtunk keresztül is eljuthassanak a térségbe a más irányból érkező energiahordozók. Így egyúttal diverzifikálható is energiabeszerzésünk: Törökország felől érkezhet azeri gáz, vagy akár a görögországi illetve adriai tengeri kikötőkből érkezhet olaj és gáz egyaránt.