EU-biztos: Magyarországon veszélyben vannak az EU pénzügyi érdekei

"Nem tudok pozitív fejleményekről beszámolni a jogállamiság helyzetével kapcsolatban sem Magyarország, sem Lengyelország esetében" - fogalmazott Didier Reynders az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről folytatott vitáján.

Kijelentette: az Európai Bizottság nem habozik használni a rendelkezésére álló eszközöket az unió alapértékeinek és pénzügyi érdekeinek megvédésére és nem késlekedik eljárást indítani sem, ha jogállamiságot veszély fenyegeti.

Emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság a múlt héten indított eljárást Magyarországgal szemben a jogállamisághoz kötődő mechanizmus keretében, amelyet - mondta - "a korrupció szintje tett indokolttá".

Az eljárásban felvetett ügyek közvetlenül és súlyosan veszélyeztethetik az európai uniós költségvetést és az EU pénzügyi érdekeit - fogalmazott a belga biztos.

Lengyelországgal kapcsolatban Reynders azt közölte, az Európai Bizottság továbbra is aggasztónak tartja azokat a lengyel intézkedéseket, melyek tanúsága szerint Varsó megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét. Aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének lengyelországi helyzete is, valamint a bírák kinevezésével kapcsolatos intézkedések. Reynders kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító mindenfajta tagállami jogszabálynak meg kell felelnie az uniós jognak, továbbá figyelembe kell venni az Európai Unió Bíróságának döntéseit is.

Amennyiben Lengyelország nem teljesíti az uniós elvárásokat, napi ötmillió eurós büntetés sújtja - emlékeztetett.Reynders kijelentette: az Európai Bizottság szerint fontos napirenden tartani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, az uniós alapértékek csorbulásának veszélyét vizsgáló eljárásokat Magyarország és Lengyelország esetében.

Az igazságügyi biztos reményét fejezte ki, hogy a megkezdett eljárások lehetővé teszik a két ország számára, hogy választ adjanak az uniós végrehajtó testület aggodalmaira.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vitában kijelentette, hogy a Magyarországgal szembeni vádaskodások jogi alap nélküli politikai támadások.

Azt mondta: a baloldali liberális erőknek, melyek a multikulturalizmust, a nyitott társadalmat propagálják Soros György módszere szerint, nem tetszik az a magyar politika, amely szabadon dönt olyan kérdésekben, melyek nem tartoznak uniós hatáskörbe. Kritizálják Magyarországot egyebek mellett azért, mert különbséget tett a menekültek és gazdasági bevándorlók között, mert a házasság számára férfi és nő között jön létre, ahogy az anya nő, az apa pedig férfi. Újabb támadást intéztek Magyarországgal szemben azért is, mert úgy döntött, hogy megvédi a gyermekeket, és kimondta: a szülők joga, hogy eldöntsék, milyen szexuális nevelést kapjanak a gyermekeik.

"A gyermekek fontosabbak számunkra, mintsem hogy a nyugaton terjedő genderőrülethez csatlakozzunk" - fogalmazott Hidvéghi.

A képviselő kijelentette: a Magyarországot a sajtószabadság hiányának vádjával támadóknak az fáj, hogy Nyugat-Európával ellentétben Magyarországon létezik jobboldali, konzervatív, kereszténydemokrata sajtó. Magyarország gazdasági növekedését az egész ország, a teljes magyar társadalom kamatoztatja, nem csak néhányan, enélkül nem választották volna meg újra és újra a kormányt nagy többséggel - közölte.

Kijelentette: Brüsszel posztmodern, boszorkányüldöző klubbá vált, szankciókkal zsarol, és mindenkire rá akarja erőltetni szűk látókörű, radikális ideológiáját. Itt az ideje a támadások leállításának, és elfogadni a magyarok jogát arra, hogy döntsenek saját országukról - mondta.

"Továbbra is olyan Európában hiszünk, ahol tiszteletben tartják egymás különbségeit és hasonlóságait, és ahol felhagynak a Magyarország és a Lengyelország elleni szégyenletes támadásokkal" - tette hozzá Hidvéghi Balázs.