Ezért nem szerepel Medgyessy Péter a nyilvános ügynökaktákban!

A D–209-es számú elvtárs kiemelt főoperatív beosztásban\\
2002. június 18. 1:00\\
Torkos Matild\\
Huszonnégy évvel ezelőtt Benkei András belügyminiszter rendőr főhadnaggyá, a BM III/II–7. osztály kiemelt főoperatív beosztottjává nevezte ki a D–209. számon nyilvántartott szigorúan titkos (SZT) tisztet, Medgyessy Pétert. A D–209-es ügynök „előléptetésekor” a Pénzügyminisztérium osztályvezetője volt. A kinevezési „parancs” szerint a D–209-es ügynök „beosztásához” a francianyelv-tudás nélkülözhetetlen, ezért engedélyezte a nyelvtudási pótlék folyósítását is Medgyessy főhadnagynak. A volt titkos ügynököt 2000-ben Franciaország a becsületrend lovagi fokozatával tüntette ki.

Medgyessy Péter – önéletrajzi adatai szerint – 1966-ban fejezte be a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint a jelenlegi miniszterelnök már az egyetem megkezdése előtt a Belügyminisztérium alkalmazásában állt. Ugyanis az 1978. március 2-án kelt 609/31. számú belügyminiszteri parancs dokumentuma szerint Medgyessy munkaviszonyának kezdete 1961. január 1. Mint arról szombati publicisztikai írásunk (Ludwig Emil: Nagy Imre halálai) „megemlékezett”, Medgyessy ez idő tájt segédüzletkötőként dolgozott, mert nem vették fel az érettségi után rögtön az egyetemre.

Medgyessy beszervezését követően a D–209. számon nyilvántartott SZT-tiszt karrierje elkezdődött. Medgyessy egyetemi tanulmányainak befejezése után, közgazdasági doktori címmel a zsebében rögtön a Pénzügyminisztériumba került. D–209. a ranglétrát végigjárva 1987-ben már pénzügyminiszter, majd a Németh-kormány miniszterelnök-helyetteseként éli meg a rendszerváltást.

A „kiemelt főoperatív beosztott” 1978. március elsejétől „a mindenkori fedőmunkahelyi illetményétől függetlenül SZT-pótlékban részesült. Ez azt jelenti, hogy Medgyessy Péter két helyről kapta a fizetését. Például 1978-as előléptetésének évében a pénzügyminisztériumi osztályvezetői fizetése mellett „kiemelt főoperatív beosztottként” nyújtott szolgálataiért a Belügyminisztériumtól havi 4600 forintot kapott, ezen túl megillette őt az SZT-pótlék, ami havi 600 forint volt, francianyelv-tudása pedig 300 forintot hozott neki a konyhára. (A korabeli jövedelmi viszonyok alapján D–209-et busásan javadalmazták.)

A Magyar Nemzet információi szerint Medgyessy szigorúan titkos operatív tiszti múltja nem volt ismeretlen az őt miniszterelnöknek jelölő szocialista párt vezetői előtt sem. Erről – forrásunk szerint – jelölését megelőzően komoly vita bontakozott ki a párt felső vezetésében, ám végül úgy döntöttek, mégis Medgyessy vezetésével indulnak a választáson.

Mint ismert, a Horn-kormány regnálásának második félidejében Medgyessy pénzügyminiszterként dolgozott, ezért az átvilágító bíróság őt is górcső alá vette. A vizsgálatot követően, miután Medgyessy önként nem mondott le miniszteri posztjáról, az átvilágító bíróság szólította fel erre. Medgyessy akkor azért akadt fenn a hálón, mert a rendszerváltás előtt a III/I-es ügyosztály által – a titkos ügynökök megfigyelései alapján – összeállított jelentéseket ő is megkapta mint kormánytag és megismerhette azok tartalmát. Medgyessy nem mondott le, a törvény ilyen esetre nem tartalmazott rendelkezést, mint ahogy azt sem tiltja semmilyen jogszabály, hogy volt titkos ügynökök induljanak a választásokon és komoly politikai posztokat tölthessenek be. Lapunk szombati írására hivatkozva a polgári körök vasárnapi nagygyűlésén, a Margitszigeten Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke kijelentette: „Szégyen, hogy Nagy Imre székébe olyan ember ülhet, aki 1961-től – amikor még 1956-os szabadságharcosokat akasztottak – a Belügyminisztériumban dolgozott.”A Medgyessy Péter SZT-tiszti múltjára vonatkozó Magyar Nemzet-információt a balliberális sajtó mind ez idáig elhallgatta, jóllehet értesülésünkről hírt adott a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió A Hét című műsora is.