Felfordulás, vízminőségi botrány és egy vitatott bajnok - az olimpia legemlékezetesebb pillanatai a médiában
HírekPárizsi ötkarikás összegzés jelent meg Magyarország egyik legrégebbi és legismertebb médiafigyelő és médiaelemzője, az OBSERVER olimpiai záró-médiaelemzésében.
A 2024-es Párizsi Olimpiai Játékok nemcsak a sportteljesítményekről, hanem számos botrányról és meglepő eseményről is emlékezetes marad. A magyar média több mint 25 ezer cikkben számolt be az olimpiáról, amelynek nem csak a versenyek, hanem számos más aspektusa is figyelmet kapott.
Magyar sikerek a médiában
Sportolóink eredményeit követve a magyar médiában az olimpia legtöbbet megjelent sportágai az úszás, a vívás, a kézilabda, a vízilabda és az ökölvívás voltak – tehát az olimpián elért eredmények egyértelműen tükrözik hazánk húzósportágainak médiajelenlétét. További érdekesség, hogy az idei olimpia legtöbb médiamegjelenést generáló magyar szereplői Milák Kristóf (3282 megjelenés), Hámori Luca (2705 megjelenés), Kós Hubert (1994 megjelenés), Csipes Tamara (1840 megjelenés), Szilágyi Áron (1480 megjelenés).
Nemzetközi figyelem és botrányok
Az olimpia egyik legnagyobb vihart kavart eseménye kétségkívül a megnyitó ünnepség volt, amely sokakat felháborított. A keresztény és görög isteneket ábrázoló drag queen előadás, valamint a ceremónia előtti szabotázs akciók különösen heves reakciókat váltottak ki. Az esemény 1295 megjelenést generált a hazai médiában,
ezzel kiérdemelve az „olimpia legmegbotránkoztatóbb eseménye” címet.
A legmegosztóbb szereplője az algériai ökölvívó, Imane Khelif volt, akiről 1331 cikk jelent meg. Khelif nemcsak sportteljesítményével, hanem nemisége körüli vitákkal is a média reflektorfényébe került. A megjelenések 67%-a negatív hangvételű volt, de a sportoló még így is kivívta ellenfelei tiszteletét, akik közül többen védelmükbe vették.
A Szajna folyó vize, amely a szervezők reményei szerint tisztán fogadta volna a sportolókat, szintén komoly visszhangot váltott ki. Az úszóversenyek előtt felmerült vízminőségi problémák miatt a folyó méltán érdemelte ki a „legpiszkosabb ügy” címet, amelyről 825 cikk született. A média folyamatosan követte az eseményeket, kezdve a vízminőség javítására elköltött 14 milliárd eurós beruházástól, egészen a triatlon versenyek többszöri halasztásáig.
A magyar–olasz vízilabda negyeddöntő is sokáig beszédtémát szolgáltatott.
A magyar csapat győzelme ötméteresek után, valamint Francesco Condemi és Jansik Szilárd ütközése közel 150 médiamegjelenést generált, három napig lázban tartva a közvéleményt.
Az olimpia legszerethetőbb alakja vitán felül a török sportlövő, Yusuf Dikec lett, aki a „világ leglazább sportlövője” címet nyerte el azzal, hogy zsebre tett kézzel, profi felszerelés nélkül nyert ezüstérmet. Dikec médiaszenzációvá vált, számos mém készült róla, még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is ihletet merített belőle.
Az olimpiai játékok tehát nemcsak a sportolók teljesítménye miatt voltak emlékezetesek, hanem azokért a nem mindennapi eseményekért is, amelyek színesítették a világ legnagyobb sporteseményét – amelyek egy része a médiatudósításoknak köszönhetően, biztosan a jövőben is beszédtéma marad.
