Fieszta Belgrádban – Szerbia-szerte ünnepelték az Egyetemista Lista győzelmét

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) hétfő hajnali részleges eredményei szerint az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű tömörülés 1 976 861 szavazattal, 51,64 százalékkal vezetett. Az Aleksandar Vucic - Egyesült Szerbia lista 1 527 150 voksot, 39,90 százalékot szerzett. A bizottság 5 óra 25 perces kimutatása szerint a 8392 szavazóhelyiség közül 7681 eredményét dolgozták fel, ami 91,53 százalékos feldolgozottságot jelentett. A feldolgozott szavazóhelyiségek adatai alapján a részvételi arány 68,61 százalékos volt.

Az eddigi kisebbik kormánypárt, az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt 85 867 szavazattal 2,24 százalékon állt, a háromszázalékos parlamenti küszöb alatt. A Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) az eddigi feldolgozottság alapján 34 211-en voksoltak, ami 0,89 százalékot jelent. A nemzeti kisebbségi listákra, így a VMSZ-re sem vonatkozik a háromszázalékos küszöb, ezek ennél alacsonyabb eredménnyel is részt vehetnek a mandátumok elosztásában.

Az ünneplés Aleksandar Vucic vereséget elismerő, vasárnap fél tíz körül elmondott beszédét követően bontakozott ki. Belgrádban több ezren gyülekeztek a Köztársaság téren, majd a Slavija tér felé indultak. A résztvevők zászlókat vittek, énekeltek és az Egyetemista Listát éltették, az autósok dudálással csatlakoztak hozzájuk. A belváros több pontján leállt a forgalom. Új-Belgrádban a Szerb Haladó Párt székháza előtt is összegyűltek az ünneplők. Összecsapások nem történtek.

Belgrádban az éjszaka folyamán a Pionír parkba is bementek az ünneplők, és szétszedték a kormánypárti támogatók több mint másfél éve fennálló, Cacilendként ismert sátortáborának kerítéseit és sátrait. A Danas című napilap helyszíni beszámolója szerint a területről sátrakat és székeket hordtak ki, majd 23 óra körül tűz is keletkezett.

Radomir Saicic akadémikus, az Egyetemista Lista képviselőjelöltje békés és méltóságteljes ünneplésre szólított fel, és arra kérte a támogatókat, hogy ne üljenek fel a provokációknak. Hangsúlyozta: a győzelem a polgároké, és felelősséggel jár. Közölte, hogy az ünneplés után megkezdődik a munka, és nem feledkeznek meg azokról, akik bizalmat szavaztak nekik.

Magyar Péteri is gratulált

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon gratulált az Egyetemista Lista győzelméhez. Jelezték: az Európai Unió kész támogatni a jogállamiságot, a médiaszabadságot és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló reformokat, valamint a demokratikus intézmények megerősítését, és együttműködni Szerbiával uniós jövőjének előmozdításában.

Marta Kos uniós bővítési biztos azt mondta, hogy Szerbia számára új fejezet kezdődhet. Hangsúlyozta: a demokráciáért, a jogállamiságért és a korrupció ellen csaknem két éve tartó tiltakozások után a szerbiai polgárok történelmi számban vettek részt a választáson. Hozzátette, hogy az Európai Unió ajtaja nyitva áll, és kész az országgal közösen továbblépni.

Magyar Péter magyar kormányfő is gratulált az Egyetemista Listának, a magyar kormányfő erről Facebook-bejegyzést is közzétett.

Vucic kockáztatott

Kettős politikai kockázatot vállalt Aleksandar Vucic az előre hozott parlamenti választás időzítésével és köztársasági elnöki tisztségének feladásával. A vasárnapi voksolás előzetes eredményei arra utalnak, hogy alábecsülte az egyetemisták vezette mozgalom választási erejét, miközben lemondásával saját maga számára is növelte egy vereség következményeit.

Aleksandar Vucic szeptember 27-én mondott le az államfői tisztségről, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette szövetség listavezetőjeként és miniszterelnök-jelöltjeként folytassa politikai pályáját. Második elnöki mandátuma 2027 májusában járt volna le, harmadszor pedig az alkotmány szerint már nem választhatták volna meg. A kormányfői visszatérés így lehetőséget kínált számára arra, hogy az elnöki mandátum lejárta után is az ország vezető politikusa maradjon. Aleksandar Vucic 2014 és 2017 között már volt Szerbia miniszterelnöke. Akkor azért mondott le, hogy az ország köztársasági elnökévé válhasson.

A döntés kockázatos volt politikai szempontból, mert egy még hónapokig betölthető tisztséget adott fel egy választási győzelemtől függő pozícióért, és ezzel személyes politikai jövőjét is közvetlenül a parlamenti eredményhez kötötte. Miniszterelnök-jelöltsége egyúttal tovább erősítette a választás személyes tétjét. A kampányban saját tekintélyével és ismertségével mozgósíthatta támogatóit, de a kormányzással elégedetlen választók számára is egyértelművé tette, hogy az ő további vezetői szerepéről döntenek. Elemzések szerint vasárnap már egyértelmű volt, hogy a voksolás népszavazás jellegűvé vált.

A másik kockázatot az időzítés jelentette. A 2024. november 1-jei újvidéki, 16 halálos áldozatot követelő vasútállomási tragédia után indult tiltakozások kezdetben a felelősök elszámoltatását, az iratok nyilvánosságra hozatalát és az intézmények törvényes működését követelték. Az egyetemisták 2025. május 5-én tették hivatalos követeléssé az előre hozott parlamenti választást. Aleksandar Vucic több mint 16 hónappal később, 2026. szeptember 9-én, a kormány javaslatára oszlatta fel a parlamentet, és október 25-ére írta ki a voksolást. A kivárás akkor kedvezhetett volna a kormányoldalnak, ha közben csökken a tiltakozások társadalmi támogatottsága, kifáradnak a résztvevők, vagy felszínre kerülnek a mozgalmon belüli ellentétek, ahogyan az a korábbi kormányellenes tüntetéseknél történt. A választásig eltelt idő azonban az egyetemistáknak is lehetőséget adott a szerveződésre. Országjárásaikkal, gyalogos és kerékpáros meneteikkel a nagyvárosokon kívül is kapcsolatot építettek a választókkal, köztük olyan vidéki térségekben, amelyek korábban Aleksandar Vucic szavazóbázisának számítottak. A tiltakozási mozgalomból időközben választási szereplő lett, ami komoly eredményt el tudott érni.