Folytatódik a vádaskodás: a kormányfő tiltott kampányfinanszírozásról beszél

"Bebizonyosodott: Mészáros Lőrinc közpénzen felhizlalt cégei sok milliárd forinttal támogatták Orbán Viktor propagandáját, a Megafont" - írta a miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán.

Magyar Péter felvetette: az Állami Számvevőszék vajon meddig hallgat a tiltott kampányfinanszírozásról?

A Telexen hétfő reggel jelent meg a Direkt36 tényfeltáró cikke, amelyben belső dokumentumokra hivatkozva azt írták, hogy az ország leggazdagabb embereként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségei nagy összegeket utaltak a Megafon számára. A dokumentumokból kiderül, hogy 2022 óta a V-Híd Zrt., az R-Kord Kft., és a Kontúr Csoport Kft. építőipari cégek legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Megafont.

ÁSZ: jogszerű a működés, visszautasítjuk a miniszterelnök vádjait

Az Állami Számvevőszék már korábbi közleményében is hangsúlyozta: a leghatározottabban visszautasítja Magyar Péter miniszterelnöknek a Számvevőszékkel kapcsolatos hamis állításait. Az Állami Számvevőszék, mint független alkotmányos szerv, ellenőrzéseit a törvényeknek megfelelően, és nem a miniszterelnök Facebookon adott utasításai szerint végzi.

A törvény előírása világos: a kampány finanszírozásának vizsgálatát a Számvevőszék az országgyűlési választások napjától számított egy éven belül végzi el. A vizsgálat rendben, tervezetten zajlik, minden érintett párttól, így a Fidesztől és a Tisza Párttól is történtek adatbekérések. A vizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, ami a kampány finanszírozása szempontjából jelentőséggel bírhat, így természetesen többek között a sajtóban NKA-ügyként elhíresült támogatások is ezen számvevőszéki vizsgálat körébe tartoznak. Emlékezetes, hogy a magyar miniszterelnök már korábban is, akkor éppen minisztériumi pincében talált szórólapok kapcsán vádolta hamisan a vizsgálat elmulasztásával az Állami Számvevőszéket. Ezen szórólapok kapcsán az érintett minisztérium a mai napig, többszöri megkeresésre sem szolgáltatott adatot, információt az ÁSZ vizsgálatához. A kampány-finanszírozás vizsgálatától függetlenül, azon felül a politikai pártok ellenőrzését az ÁSZ a törvény által meghatározott kétéves ellenőrzési ciklusban végzi.

Az MNB-ügy kapcsán tett miniszterelnöki kijelentések szintén nem fedik a valóságot, sőt azzal teljesen ellentétesek. Éppen az Állami Számvevőszék volt az, ami – Windisch László elnök hivatalba lépését követően – haladéktalanul megkezdte az MNB és alapítványának vizsgálatát, és 2025. januárjában megtette a feljelentést az ügyészségen, majd 2025. márciusában publikálta is jelentéseit, melyekre Magyar Péter is számtalanszor hivatkozott korábbi kommunikációjában. A vizsgálati jelentésekből, az azokban nyilvánosságra hozott levelezésekből is nyilvánvalóan megállapítható, hogy a vizsgálat során az ÁSZ a lehető legkorábban, minden hatáskörével fellépett az MNB és az érintett alapítvány jogszerű működésének helyreállítása érdekében.

Az MNB-ügyeket vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját az Állami Számvevőszék a teljes vizsgálati iratanyag – 60 gigabájt, 40 ezer dokumentum, több százezer oldal – átadásával segítette.

Az Állami Számvevőszék a jövőben is az Alaptörvénynek és a törvényeknek megfelelően végzi tevékenységét. Az ÁSZ-t érintő megalapozatlan, hamis vádak sértik a szervezet alkotmányos függetlenségét. Ennek tiszteletben tartása a politikai élet valamennyi szereplőjétől elvárható.