Legfőképpen a mezőgazdaság, a fa- és erdőgazdálkodás, a turizmus és a piaci versenyképességet biztosító emberi erőforrás fejlesztése terén indít gazdaságfejlesztő programot a Székelyföldön a magyar kormány.
A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programját lebonyolító Pro Economica Alapítvány már elkezdte a székelyföldi nagyobb beruházások előkészítését. A Kovászna, Hargita és Maros megyére kiterjedő program során nemcsak kis összegű támogatásokra, hanem nagyobb beruházásokra is igyekeznek forrásokat biztosítani. A mezőgazdaság kiemelten fontos ágazat, a cél minőségi élelmiszer megtermelése.
Székelyföldre a kis családi, háztáji gazdálkodások jellemzők, ezért a mezőgazdasági integrátorok létrehozását tartják fontosnak, amelyek tevékenységébe több száz beszállító tudna bekapcsolódni. Ugyanakkor a szövetkezeti rendszer kialakítását is támogatják, bár ennek történelmileg rossz íze van, de a jövőben megkerülhetetlen lesz. A kis összegű támogatásokkal a családi gazdálkodásokat erősítik meg, értékláncok létrehozását szorgalmazzák. A fa- és erdőgazdálkodáson belül az erdőalap létrehozása lenne a legüdvösebb. Ugyanakkor hangsúlyt fektetnek az erdei bogyós gyümölcsök hasznosítására, hiszen jelenleg törvényes keretek között ennek mintegy 5 százaléka kerül a piacra, miközben óriási a kereslet.
Kamattámogatás
A turizmuson belül az épített örökség felújítását tartják fontosnak, a gasztro- és borturizmus fellendítésére Magyarországról terveznek bevinni tudást, másrészt hatalmas a Székelyföld egészség- és ökoturizmus-potenciálja. A humánerőforrás témakörben a vállalkozók bevonásával a duális szakképzésben és célzott ösztöndíjprogramokban gondolkodnak. A kis összegű, vissza nem térítendő támogatások mellett igyekeznek kidolgozni egy olyan programot, amely a felvett hitelek kamattámogatását teszi lehetővé, vizsgálják ennek a jogi lehetőségeit.
Sikeres rajt
Pro Economica Alapítvány Maros megyében, a Mezőségen már lebonyolították a szórványközösség támogatását célzó programot, 495 támogatási szerződést írtak alá. Ennek tanulságait levonva kiderült, melyek lehetnek a program előnyei a pályázóknak, a befogadó államnak és a támogatást nyújtó államnak. A pályázók az egyszerűséget, a közérthetőséget értékelték, a magánszemélyeknek és a vállalkozóknak is egyszerűsített online pályázati lapot kell kitölteniük magyar nyelven. Igyekeznek a törvényi keretek között lerövidíteni a pályázás folyamatát, minimális dokumentációt kérve.
A program indulásakor erős volt az ellenállás a román politikum részéről, aminek az volt az alapja, hogy két EU-s tagállam között nincs szükség támogatási rendszerre. Ugyanakkor a mezőségi program lebonyolítása során több előnyre is fény derült. Például azzal, hogy adóigazolásokat kértek, Maros megyében abban a néhány hétben igazolhatóan ugrásszerűen megnőtt a befizetett adó értéke, vagyis a román állam beszedte az adóit, ugyanakkor a lebonyolított program után mintegy ötmillió lej körüli áfával gazdagodott.
A pályázók 70 százaléka Maros megyei vagy Maros megyében képviselettel rendelkező cégtől vásárolt a támogatási pénzből, tehát a lecsapódó profit is helyben maradt. A magyar állam a nemzetpolitikai szempontok mellett arra is törekszik, hogy olyan gazdasági erőteret teremtsen a Kárpát-medencében amelyben egységes koncepció mentén indulnak a gazdasági folyamatok, és amely mindenkinek hasznot hoz, másrészt a magyarországi export növekedésére is számítani lehet.
Jobban boldogulni a szülőföldön
A Pro Economica Alapítvány egy évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával jött létre, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztő programot lebonyolítsa. Abból indultak ki, hogy jó gazdasági körülményeket kell teremteni, hogy a Romániában élő magyar közösségek a szülőföldjükön jobban boldoguljanak, ezért az egyes térségek gazdasági potenciálját felmérve átfogó gazdasági- társadalmi elemzést készítettek. Erre épült a Kós Károly terv, amely összegezi a romániai magyarlakta területek természeti kincseit, emberi erőforrásait, tőkefelhalmozási lehetőségeit, hogy ezek koncentráltabb felhasználásával lehessen fejlődést elérni.