GKI: az idén 7%-os is lehet a GDP növekedése

Idei növekedési előrejelzését a márciusi 4,3 százalékról nagyon jelentősen, 7 százalékra emelte júniusi prognózisában a GKI Gazdaságkutató. A meglepően nagy változtatást a válságból való vártnál gyorsabb eddigi kilábalással, az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve tartó gyors növekedéssel, a járvány harmadik hullámának kifutásával és a gazdasági várakozások kedvező alakulásával magyarázta a kutatóintézet. 

Márciusban mindenekelőtt a kiviteli többletet becsülte alul a GKI.

A kutatóintézet friss prognózisában 7,5 százalékosról 10,5 százalékosra emelte az export növekedési ütemét, míg az importét 0,5 százalékponttal 9,0 százalékosra. A teljes külkereskedelmi aktívum 10 milliárd euró körüli lehet.

Idén a reálkereset és a 13. havi nyugdíj első hetének és a nyugdíjprémiumnak köszönhetően a reálnyugdíj 4 százalék körüli mértékben emelkedhet. A fogyasztás növekedése a jövedelmek differenciálódása miatt 3,5 százalék körüli lehet.
A GDP várhatóan már idén meghaladja a 2019. évi szintet, az ingatlanszektor kivételével minden ágazatban növekedés várható.

Az iparban a bruttó termelés kissé 10 százalék fölött, az építőiparban 8-9 százalékkal növekedhet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5 százalék fölött lehet.
A foglalkoztatásban a tavalyi jelentős, ám a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó létszámcsökkenést és a munkanélküliség emelkedését idén stagnálás, az év eleji hullámzást a tavasz végétől várhatóan javulás követi.

A prognózis szerint, ha nem robban be újabb járvány, éves átlagban a tavalyihoz hasonló, annál kissé magasabb, valamivel 62 százalék feletti foglalkoztatási ráta, és a tavalyhoz közelálló, 4,1 százalékos munkanélküliség várható.Az idei költségvetés tavaszi módosítása a korábban a GDP 2,9 százalékára tervezett deficitet 7,5 százalékra emelte. A pénzforgalmi hiány a korábbi 1491 milliárd forintról 3990 milliárd forintra emelkedett.

A GKI 7,5 százalék körüli GDP-arányos hiányra és 80 százalék alá kerülő államadósságra számít.A továbbra is élénkítő költségvetési politika következtében a látványos szigorító lépések megkezdését hirdető monetáris politika nem lesz képes az infláció érdemi csökkentésére a kutatóintézet szerint, így

éves átlagban 4,2 százalékos áremelkedés, 1,2 százalék körüli év végi alapkamat és éves átlagban 350-355 forintos euró várható.A GKI szerint a javuló külkereskedelmi egyenleg ellenére az Audi hatalmas, 6 milliárd eurós osztaléka miatt a folyó fizetési mérlegben jelentős, 4,5 milliárd eurós deficit várható.