Idén is folytatódik az Irinyi Terv

A közlemény szerint a helyüket a világpiacon megálló új termékek kifejlesztésében és piacra vitelében érdekelt vállalkozások idén 2,5 milliárd forintnyi költségvetési forrásra nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A 2016 óta működő Irinyi Terv iparstratégiai támogatási program célja a magas hozzáadott értékű, nemzetközi piacokon is versenyképes termékek kifejlesztésének és piacra vitelének támogatása. A programban az elmúlt években 5 milliárd forinthoz juthattak hozzá a magyar cégek.

Tavaly 87 támogatási kérelmet nyújtottak be, a legtöbb az élelmiszeripar (20 százalék), a zöldgazdaság és a speciális gép- és járműgyártás (18-18 százalék) területéről érkezett - tették hozzá.

A terv segítségével születhetett meg például a jakabszállási Generation Aircraft műrepülő gépeinek egy új generációja, de támogatásban részesült a százéves magyar családi vállalkozás, a soproni Hirschler-Glas is, amely így 120 új termék előállítására vált képessé. A beruházásnak köszönhetően egyebek mellett teherautókhoz és személygépjárművekhez gyártanak a nemzetközi piacon is kelendő komplett visszapillantó tükröket. Az elmúlt években támogatást kapott még energiahatékony épületfelügyeleti rendszer, vasúti biztosítóberendezés, univerzális lepárló berendezés és dialízis kezelésekhez használt speciális ágyak fejlesztése is.

A számítások alapján az Irinyi Terv által finanszírozott beruházások és fejlesztések esetében minden 1 forint támogatásból öt év alatt 4 forint költségvetési többletbevétel keletkezik. A támogatott projektek megvalósításával átlagban legalább 30 százalékkal növekszik a cégek termelékenysége - írták.

Kitértek arra is, hogy a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően 2010-hez képest 50 százalékkal növekedett a magyar ipari termelés, az ipari termékek exportja másfélszeresére bővült, jelentősen hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. A feldolgozóipari foglalkoztatás tavaly már meghaladta az 1 millió főt, az ágazatban az évtized eleje óta közel 230 ezer új munkahely jött létre.

Az ipar GDP-re vetített aránya 2018-ban a 26 százalékot közelítette, ezzel Magyarország a nyolcadik helyet foglalja el az uniós tagállamok között, jelentősen felülmúlva az EU 20 százalék alatti átlagos teljesítményét.