Idén már többen választották a szakképzést, mint a gimnáziumot

Palkovics László a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban tartott ünnepségen kiemelte, a magyar tanulók sorra hozzák el a hazai és nemzetközi szakmai versenyek fődíjait, ami igazolja, hogy nemzetközi színtéren is elismert a magyar képzés.

Mint mondta, a rugalmas, modern, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer fejlesztése az ágazat minden szereplőjének kedvező lesz; növeli az ország versenyképességét, diákok számára több lehetőséget nyújt a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz, a vállalatok pedig az igényeikhez igazodó, szaktudással rendelkező és képzett munkaerőt kaphatnak.

Palkovics László szerint a rendszer figyel a felsőoktatásba továbblépőkre is, 2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve a továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe.

Emellett a szakközépiskolákat hároméves szakképző iskolákká alakítják át, ahol a gyakorlati tapasztalatot az utolsó két év duális képzése biztosítja, a részszakképzést nyújtó műhelyiskolák alapítása pedig azoknak a fiataloknak lesz kedvező lehetőség, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy a hagyományos oktatási környezetben nem tudnak megfelelően teljesíteni.

Utóbbiról szólva a tárcavezető megjegyezte, bár a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma tavaly a szakkgimnáziumokban közel harmadával, a szakközépiskolában még ennél is nagyobb mértékben csökkent, de további cél az iskolát végzettség nélkül elhagyók számának 12-ról 10 százalék alá csökkentése lesz.

Ehhez segítségként megújul például az állami ösztöndíjrendszer is, annak érdekében, hogy a duális képzésben nem résztvevő fiatalok az új szakképzési rendszerben is anyagi támogatáshoz tudjanak jutni - tette hozzá Palkovics László.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a tanévnyitón hangsúlyozta, Magyarország eddig elért pozitív gazdasági eredményei mögött az együttműködés áll, amely a gazdasági szereplők, a dolgozó emberek, a kormányzat és a kamarák segítségével jött létre.

A kazanyi sikerek is bizonyítják, hogy a magyar szakképzés a gazdasági szereplők szempontjából jó irányba tart és a képzés jól működik, sikerült megtalálni ennek a kettőnek az egyensúlyát - fogalmazott az iparkamara elnöke.
Parragh László hozzátette, a magyar képzésnek kiemelten kell kezelnie a digitális tudás és az IT-technológia kihívásait, illetve azt, hogy a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodjon a hazai szakképzés.