Ismét nőtt a foglakoztatottak száma

A 2024. november–2025. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 697 ezer fő volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábban mért értékkel, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nőké kissé meghaladta azt, 2 millió 207 ezerre bővült.

• A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 525 ezer fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 66 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 106 ezer főt tett ki. Mindhárom mutató esetében a létszám érdemben nem változott2 az előző év azonos időszakához képest.
• A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,1% volt.
• Míg a férfiak foglalkoztatási rátája lényegében nem változott2, 78,7%-ot tett ki, addig a nőké 0,6 százalékponttal, 71,4%-ra emelkedett.

Meglepően kedvező adatok érkeztek a munkaerőpiac januári állapotáról - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Míg a szeptember és december közötti időszakban a foglalkoztatottak száma éves alapon csökkent, addig most ismét egy növekedést látunk: 32 ezer fővel többen, 4 millió 684 ezren dolgoztak januárban. Havi alapon is bővült a foglalkoztatás, 6 ezer fővel. Ez bár nem tűnik egy nagy elmozdulásnak, de azért kedvező, mert januárban szezonális hatások miatt inkább mérséklődni szokott a foglalkoztatás. A foglalkoztatás szintje tehát továbbra is magas és most az elmúlt hónapok kedvezőtlen tendenciája is eltűnt. A munkanélküliség már nem mutat ennyire egyértelmű képet: januárban a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt, az egy hónappal korábbinál 0,1 százalékponttal több, az előző év azonos időszakinál 0,1 százalékponttal kevesebb. A havi alapú növekedésben az aktívak számának 10 ezer fős bővülésének volt szerepe, így ez nem nevezhető kedvezőtlen folyamatnak.A 3 havi mozgóátlagokat nézve éves összevetésben sem az elsődleges munkaerőpiacon, sem a külföldi telephelyen dolgozók számában, sem a közfoglalkoztatottaknál nem történt érdemi változás – összességében az előző két hónap csökkenését a januári növekedés ellentételezni tudta.

A külföldön dolgozók száma tehát nagyjából stabil, a korábbi hónapokat is változatlan szint jellemezte – a külföldre vándorlás, a jól képzett munkaerő elvesztése jelentős károkat okoz a gazdaságnak, ez ellen pedig leginkább a magasabb bérekkel, a jobb munkakörülményekkel lehet védekezni.

A mai adatból azt még nem tudjuk, hogy mely ágazat vagy ágazatok járultak hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez.

Az elmúlt hónapokban a visszaesésben az építőipar és az ipar alacsonyabb foglalkoztatásának volt szerepe – az ipar gyenge teljesítményéről több hónapja beszélünk, ez pedig együtt jár egy kisebb munkaerőigénnyel. A változást is lehet, hogy valamilyen kedvező folyamat okozta az iparban, erről azonban ipari termelési adatunk még nincs – a német hangulatindexek javulása lehet talán bíztató jel. Ennek megfelelően korai lenne még azt is megmondani, hogy a mostani kedvező adat egy folyamat kezdete vagy csak egyszeri kedvező érték.Márpedig ez utóbbi a keresetek alakulása és így a fogyasztás, végső soron pedig a GDP szempontjából sem mindegy: a munkáltatók csak akkor adnak érdemi béremelést, ha erre a munkaerőpiac feszessége rászorítja őket, ennek pedig a magas foglalkoztatási szint és a munkaerőhiány a kelléke.

Ez különösen fontos így az év elején, egy olyan időszakban amikor az infláció a korábbi várakozásoknál magasabban alakul.