Stratégiai fordulat készül a magyar boltokban: kivezetik a piacot torzító intézkedéseket

A magyar kereskedelem gazdasági súlya, versenyképessége és jövőbeli fejlődési lehetőségei álltak a november 5-én, az Országházban megrendezett Kereskedelem Szakpolitikai Fórum középpontjában. Az Európai Kereskedelem Napjához kapcsolódó rendezvényen a kormányzat, a hazai érdekképviseletek és az európai kereskedelmi szervezetek képviselői egyaránt a kiszámítható gazdasági környezet és az együttműködés jelentőségét emelték ki.

Kapitány István: a piacot torzító intézkedések visszaszorítása a cél

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy

a kereskedelem a magyar gazdaság meghatározó ágazata, amelynek jelentősége túlmutat a gazdasági mutatókon. A számok mögött mindenekelőtt emberek, vállalkozások és vásárlói kapcsolatok állnak.

A miniszter szerint a kereskedelem alapja a bizalom, amelyet nem pusztán a vállalatok mérete vagy technológiai fejlettsége, hanem a vásárlók mindennapi tapasztalatai határoznak meg. Nemzetközi vállalatvezetői tapasztalataira hivatkozva felidézte, hogy korábbi munkahelyén 85 ország működéséért felelt, egy mintegy félmillió munkavállalót foglalkoztató szervezetben. Meglátása szerint a kereskedelem lényegi feladata ugyanaz egy kis családi üzletben és egy globális hálózatban: a vásárlók igényeinek megfelelő kiszolgálása.

A gazdaságpolitikai célokról szólva Kapitány István egyértelművé tette, hogy a kormány a piaci verseny erősítésére és a korábbi, piacot torzító beavatkozások mérséklésére törekszik.

Felidézte, hogy a kormány az üzemanyagok védett árának kivezetése mellett döntött, és hasonló megközelítést alkalmaz a kereskedelmi árstopok esetében is. A miniszter szerint az árszabályozási beavatkozások hosszabb távon ellátási problémákat okozhatnak, miközben a költségeket végső soron a gazdaság szereplői és a fogyasztók viselik.

Kapitány István azt is hangsúlyozta, hogy minisztersége alatt a stratégiai üzemanyagkészleteket nem fogják árszabályozási célokra felhasználni.

Bírálta azt a korábbi gyakorlatot, amelyben a készletek értékesítésével igyekeztek befolyásolni az árakat.

A kereskedelmi árstopok kivezetéséről a szakmai szervezetekkel is egyeztettek. A miniszter megköszönte az érdekképviseletek közreműködését, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikai döntéseket a korábbiaknál szélesebb szakmai párbeszédre kívánják alapozni.

A kormány céljaként versenyképes, stabil árszínvonalú és fogyasztóbarát kereskedelmi szektort jelölt meg, amely megfelelő választékot és minőséget biztosít a vásárlóknak, miközben fejlődési lehetőséget teremt a hazai beszállítóknak.

A magyar vállalkozások versenyképességének erősítése a cél

Kapitány István a magyar gazdaság egyik jelentős problémájának nevezte, hogy a magyar tulajdonú vállalatok keveset exportálnak. Ennek javítása érdekében a kormány a hazai kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését, digitalizációját és nemzetközi piacra lépését kívánja ösztönözni.

A miniszter a vállalkozásfejlesztési célok között említette a technológiai megújulást, a digitalizációt és robotizációt, az exportképes vállalkozások fejlesztését, a beszállítói programokat, a Széchenyi Kártya Program megújítását, valamint az uniós forrásokra épülő hitel- és tőkefinanszírozást.

A gazdaságfejlesztés mellett az energetikai beruházások jelentőségét is hangsúlyozta.

Beszámolt a villamosenergia-hálózat korszerűsítését célzó fejlesztések megkezdéséről, valamint a szélerőmű-beruházások iránti jelentős befektetői érdeklődésről. A tervek szerint a beruházások bevételeiből a helyi települések és energiaközösségek is részesedhetnek.

Élénkülő fogyasztás, erősebb európai együttműködés

A miniszter arról is beszélt, hogy a lakossági fogyasztás élénkülésében nemcsak a gazdasági tényezők, hanem a fogyasztói bizalom és a társadalmi közérzet változása is szerepet játszik.

Kapitány István az Európai Unióval való konstruktív együttműködést a gazdaságpolitika fontos elemének nevezte. Hangsúlyozta, hogy

Magyarország aktívan részt vesz az uniós döntéshozatalban, különösen az energetikai és versenyképességi kérdésekben.

A visegrádi együttműködés keretében olyan javaslatokat is kidolgoztak, amelyekhez más tagállamok, köztük Németország, Olaszország, Görögország és Spanyolország is csatlakoztak.

A miniszter szerint az európai együttműködés célja, hogy a közös gazdaságpolitikai döntések elősegítsék Európa visszatérését a növekedési pályára.

Átfogó kereskedelemfejlesztési stratégián dolgozik a minisztérium

A fórum szakpolitikai programjában Fábián Ágnes gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár az ágazat hosszú távú fejlesztési irányait ismertette.

Az államtitkár szerint az elmúlt években a kereskedelem fejlesztése nem egységes, hosszú távú stratégia alapján történt.

A széttagolt fejlesztéspolitika, az integrált szakpolitikai irányok hiánya és a piacot korlátozó intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták az ágazat versenyfeltételeit.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium ezért egy átfogó kereskedelmi stratégia kidolgozásán dolgozik, amely összehangolt intézkedésekkel támogatná az ágazat fejlődését, a hazai vállalkozások versenyképességét és a nemzetgazdaság erősítését.

Fábián Ágnes hangsúlyozta, hogy az

eseti szabályozások nem helyettesíthetik a következetes, integrált kereskedelempolitikát. A digitalizáció, az online értékesítés térnyerése, a fogyasztói szokások átalakulása és a munkaerőpiaci kihívások egyaránt olyan változások, amelyekre hosszú távú szakpolitikai válaszokat kell adni.

Az államtitkár szerint a stratégia kialakításában kiemelt szerepet kell kapnia a vállalkozásokkal és szakmai érdekképviseletekkel folytatott párbeszédnek.

Fogyatkozó üzletszám, erősödő online verseny

A kereskedelmi érdekképviseletek felszólalásai a hazai ágazat szerkezeti problémáira és alkalmazkodási lehetőségeire világítottak rá.

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy

2022 vége és 2025 vége között mintegy 15 ezerrel csökkent a magyarországi kiskereskedelmi üzletek száma. Különösen a kistelepüléseken jelent problémát a boltok megszűnése, hiszen ezek nemcsak kereskedelmi, hanem közösségi funkciót is ellátnak.

A VOSZ elnöke szerint a magyar vásárlók online költésének mintegy ötöde már külföldi webáruházakhoz kerül. A hazai vállalkozásoknak ezért a digitalizáció, a hatékonyságjavítás és az innováció területén is előre kell lépniük. Bejelentette, hogy

a szövetség 2027 elején AI-országjárást indít a mesterséges intelligencia vállalkozói alkalmazásának támogatására.

Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a kereskedelem foglalkoztatási és gazdasági jelentőségét emelte ki. Ismertetése szerint az ágazat mintegy félmillió embernek ad munkát Magyarországon, ebből 324 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak. Az OKSZ tagvállalatainak együttes éves forgalma meghaladja az 5000 milliárd forintot.

A főtitkár szerint

a kereskedelmi különadó és más ágazati szabályozások alapvetően befolyásolják a vállalatok beruházási lehetőségeit.

Az érdekképviselet ezért kiszámítható szabályozást, tisztességes versenyfeltételeket és érdemi kormányzati párbeszédet sürget.

Európai kihívás a mesterséges intelligencia és a külföldi webáruházak térnyerése

Ilya Bruggeman, a EuroCommerce igazgatója európai kitekintésben mutatta be a kereskedelem előtt álló kihívásokat.

Az ágazat az Európai Unió GDP-jének mintegy 10 százalékát adja, 26 millió embert foglalkoztat, és ötmillió vállalkozást foglal magában, amelyek 99 százaléka kis- és középvállalkozás.

A szakember szerint az európai kereskedők számára jelenleg a növekvő működési költségek és az árrésekre nehezedő nyomás jelentik a legnagyobb kihívást. Emellett a mesterséges intelligencia gyors terjedése is átalakítja az ágazatot: míg 2021-ben az uniós vállalkozások 7,7 százaléka használt AI-megoldásokat, 2025-re ez az arány 20 százalékra emelkedett.

Bruggeman külön felhívta a figyelmet a harmadik országbeli online piacterek jelentette versenyre. A EuroCommerce igazgatója szerint

a nem azonos szabályok szerint működő kereskedők hátrányba hozhatják az európai vállalkozásokat, ezért következetesebb jogérvényesítésre és egyenlő versenyfeltételekre van szükség.