Nőtt az ipar, de gyengén muzsikált a kiskereskedelem a második negyedévben

A júniusi ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat tette ma reggel közzé a KSH. Az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal nőtt éves szinten a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Az adat jóval kedvezőbb lett az általunk vártnál, de elmaradt piaci konszenzustól. Havi szinten csalódást keltett az ipar teljesítménye, hiszen a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,4 százalékkal csökkent májushoz képest.

A nyers éves adat 10,1 százalékos bővülést mutatott, hiszen idén júniusban kettővel több munkanap volt, mint tavaly - olvasható az Erste Bank elemzésében. Nagy János, makrogazdasági elemző anyagából kiderül, hogy az ipari adat esetében a részletes bontás egyelőre nem ismert, azokat augusztus 13-án teszi majd közzé a KSH.

A hivatal rövid kommentárja szerint a feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest.

A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a villamos berendezés gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.

Ezek alapján csak annyit lehet leszűrni, hogy az élelmiszeripar maradt el leginkább a várakozásoktól, mivel plusz két munkanappal sem sikerült felülmúlni a tavalyi teljesítményt.Jelen állás szerint a belépő új kapacitások képeseknek látszanak túlszárnyalni a leépülő egységeket a hazai autóiparban, ugyanakkor ez a folyamat nem zökkenőmentes. Szerencsés helyzet, hogy többségében éppen augusztus elejétől állnak a gyártók a járműgyártás területén, így az áramszükséglet csökkentése eddig csak minimálisan fogja vissza a kibocsátást. Kínálati oldalról a tavalyinál lényegesen magasabb energiaárak nehezítik a szereplők dolgát. Emellett a Rajna szintén alacsony vízszintje okozta nehézségek Németországban negatívan érinthetik a szektort keresleti oldalról. 

Csalódás a bolti forgalomban

A kiskereskedelem esetében a 3 százalékos, naptárhatással igazított éves adat elmaradva a várttól szintén csalódást keltett.

Ami a részletes bontás illeti, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 0,4 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az első félévben a kiskereskedelmi forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,5 százalékkal nőtt, stabil belső keresletet mutatva. A fogyasztói bizalom elmúlt időszakban látott javulása a tartós cikkek erős dinamikájában tükröződik, ugyanakkor a gyengébb hatodik havi turizmus visszafogta az élelmiszer és az üzemanyag keresletét.

Ezzel együtt – mivel az hathavi infláció alacsonyabb lett a korábban vártnál - az előzetesen gondoltnál magasabb reáljövedelem bővülés továbbra is támogatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A napokban tapasztalható energiakihívás és a hozzá kapcsolódó eddigi önkéntes intézkedések átmenetileg visszafoghatják a költéseket a nyolcadik hónapban - derül ki az Erste Bank elemzéséből. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig ezt írta: az ipari termelés volumene júniusiban éves alapon 10,1 százalékkal növekedett a nyers és 4,1 százalékkal a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint, míg havi összevetésben 1,4 százalékkal mérséklődött.

Az utóbbi nem meglepő: a május kifejezetten erősre sikerült, akkor az előző havihoz képest 2,3 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye. Az éves alapú növekedés sem meglepő, hiszen a tavalyi június egy meglehetősen gyenge bázist jelentett – a 10,1 százalékos adatot a munkanaphatás miatt óvatosan kell kezelni. Összességében az ipar teljesítménye éves és negyedéves összevetésben is pozitívan járulhatott hozzá a GDP-növekedéséhez, de a részletek majd a részletes GDP-adatokból derülnek ki. Összességében tehát az ágazat talán már túl van a mélyponton – legalábbis egyelőre. Ebben szerepet játszik a valamivel jobb külső kereslet: a német gazdaság az elmúlt évek stagnálása vagy minimális visszaesése után a második negyedévben ha nem is nagymértékben, de 0,9 százalékkal bővült éves alapon. Bíztató, hogy júniusban a német ipar rendelésállománya is kedvezően alakult: havi összevetésben 3,1, míg éves bázison 6,5 százalékkal növekedett. Másrészt a hazai nagyberuházások nyomán létrejövő termelőkapacitások is gyártani kezdtek.

Ez utóbbi meg is látszik például a járműgyártásban, amit a KSH külön ki is emelt, mint növekvő teljesítményű ágazatot.

BMW, Mercedes-gyárak

Ezen belül leginkább a BMW hatása látható, a Mercedes bővítése, majd a későbbi hónapok adataiban jelenhet meg. Az elmúlt időszakban már megszokhattuk a számítógépgyártás bővülését – ebben egy komáromi gyár játszik vezető szerepet.

Ebben a hónapban bővült a villamos berendezés gyártása ágazat teljesítménye is – ide tartozik az akkumulátorgyártás - , kérdés persze, hogy ebben mekkora szerepet játszott a naptárhatás. Ez az ágazat az elmúlt hónapokban meglehetősen hullámzó teljesítményt mutatott.

Gyengén teljesített ugyanakkor az élelmiszeripar – és ebben az aszály miatti gyenge termés hatása még nincs benne.A következő hónapokra vonatkozó várakozásoknál több tényezőt kell figyelembe vennünk. Mindenképpen meghatározó a meglehetősen volatilisen alakuló iráni háború, ami amellett, hogy időről időre magasabb energiaárakat okoz és szakadozásokat hoz létre az ellátási láncokban, bizonytalanná teszi a gazdasági szereplőket. A magasabb energiaárak rontják a magyar ipar versenyképességét, illetve a külső keresletet is mérséklik – ez persze nem minden vállalatot azonosan érint, hiszen a gáz esetében vannak, akik fix szerződésekkel rendelkeznek és náluk még nem következett be átárazódás. A nyári időszakban ennél nagyobb problémát fog jelenteni a Paksi Atomerőmű termelésének kiesése és az ebből fakadó korlátozások. Az erőmű kiesése már önmagában szemmel látható hatással lesz az ágazat teljesítményére, persze fontos kérdés, hogy a mostani helyzet meddig tart.

Az ipar – egyelőre önkéntes – fogyasztáskorlátozása nyomán kérdés, hogy az mennyiben okozza a termelés visszaesését vagy mennyire tudják azt a cégek átcsoportosítani, mennyire tudják a fogyasztásukat más módon csökkenteni. Kedvező a kedvezőtlen helyzetben, hogy a korlátozás nyáron történik, amikor az ipar teljesítménye a nyári leállások miatt amúgy is kisebb – hogy pontosan hogy alakul ez a hatás, azt majd a következő hónapok adataiból fogjuk látni.

Regős Gábor, a kiskereskedelem helyzetét így látja: júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon 0,4 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon a nyers adatok szerint 4,0, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján pedig 3,0 százalékkal emelkedett. Az előző hónap növekedése után nem meglepő a kisebb mértékű havi bázisú lassulás.

Ebben szerepe volt annak is, hogy jelentősen lassult az előző havihoz képest az üzemanyagfogyasztás: míg májusban 8,2 százalékkal bővült éves alapon, addig júniusban 0,2 százalékkal mérséklődött az üzemanyagfogyasztás.

Az üzemanyagforgalom ennyire volatilis alakulását nehéz megmagyarázni, hiszen a márciusi 20 százalék feletti bővülés még érthető volt a pánikvásárlások miatt, az ezt követő két hónap bővülése már kevésbé, illetve a 0,2 százalékos csökkenést sincs olyan tényező, ami ehhez képest magyarázná, az üzemanyagárak a régiós szintén alacsonyabbak voltak júniusban.

Éves alapon a fogyasztás töretlenül bővül

Ebben elsősorban a háztartások jövedelmi helyzetének javulása játszik szerepet, amihez egyaránt hozzájárul az alacsony infláció, a magas átlagos béremelkedés, illetve a kormányzati fiskális lazítások – gondolhatunk a családi adókedvezmény emelésére, illetve a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentességére. A havi alapú csökkenésből ugyanakkor valamennyire az is látszik, hogy az év eleji egyösszegű transzferek (például 14. havi nyugdíj, fegyverpénz) hatása már elkezdett kifutni.

Az egyes üzlettípusok közül az élelmiszerboltok forgalma az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékkal bővült. Ez a növekedés kisebb az átlagosnál, hiszen az élelmiszerfogyasztás kevésbé volatilis, enni mindig kell és túl sokat nem lehet – de jobbat igen.

A javuló jövedelmi helyzet nagyobb nyomot hagy a nem-élelmiszerek esetében, itt 5,1 százalék volt a bővülés volumene. Ezen belül kiemelkedik a gyógyszerek, gyógyászati termékek, illatszerek 7,8 százalékos forgalombővülése – itt már az előző hónapok is erősek voltak.

A második legnagyobb bővülés 5,1 százalékkal a bútorok, műszaki cikkek esetében következett be – ez már egy olyan termékcsoport, amelynek forgalma volatilisebb lehet, a háztartások inkább akkor vásárolnak új bútort, ha jövedelmi helyzetük kedvezőbb. 0,6 százalékkal csökkent viszont a használtcikk-üzletek forgalma – ez is arra mutat rá, hogy ha nem is jelentős mértékben, de kevésbé keresik az olcsóbb, használt termékeket, jobban lehet pénz újra.

Az alacsony infláció és a bérek növekedése az idei év hátralévő részében is fennmaradhat. Nem mindegy persze, hogy az infláció mennyire is lesz alacsony – ebből a szempontból igencsak meghatározó lesz az iráni háború és ezen keresztül az energiaárak hatása – lassanként nem is elsősorban az olajra, mint inkább a földgázra. Ezen kívül a nyári energetikai válság szintén ronthat az inflációs folyamatokon, de ennek hatását egyelőre szintén nehéz számszerűsíteni. Az viszont biztos, hogy a fogyasztás alakulása az idei évben is pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez. A fogyasztás bővülése várhatóan a jövő évben is fennmarad, ám mértéke az ideinél kisebb lehet. Ebben az idei év eleji fiskális lazítás miatti magas bázis játssza a fő szerepet.

Kérdés persze, hogy addig hogyan alakul a gazdasági helyzet (itt ismét a már említett iráni háború hatásaira érdemes gondolni), illetve hogy jövőre mekkora mértékű lesz a minimálisbér és a garantált bérminimum emelése - olvasható a Gránit Alapkezelő elemzésében.