Kedvezőbb képet mutat az építőipar, de még kevés a szerződés

A havi növekedéshez hozzájárulhatott a kedvezőbb decemberi időjárás is.

Ezzel együtt is az utolsó negyedévben az építőipar teljesítménye 3,2 százalékkal zsugorodott, amely hozzájárult hogy a várt bővülés helyett a GDP az év végén csak stagnált negyedéves alapon.

Decemberben mindkét építményfőcsoportban csökkent a termelés: az épületek esetében 6,0, míg az egyéb építményeknél 0,5 százalékkal - írja Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior gazdasági elemzője.

A tavalyi év egészét tekintve az építőipar termelése 5,0 százalékkal mérséklődött. Az építőipar helyzetét több tényező nehezíti.

A továbbra is magas jegybanki kamatkörnyezet, valamint a gazdasági bizonytalanság visszafogja a beruházási hajlandóságot, amelyet tovább nehezített az uniós források visszatartása.

Emellett a magas energiaárak, valamint az alapanyagok drágulása miatt 15,9 százalékkal emelkedő építőipari termelői árak is a kereslet visszaesése irányába hatottak.

A kereslet csökkenése az év végén se eredményezte az árak mérséklődését, a tavalyi utolsó negyedévben éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1,0 százalékkal nőttek az építőipari árak.A szerződések alapján az építőipar helyzete nem kedvező.

A megkötött új szerződések volumene ugyan emelkedett éves alapon decemberben, azonban csak minimális mértékben, 0,6 százalékkal, az év végi szerződésállomány pedig ennek ellenére is 23,5 százalékkal elmaradt megelőző évi szintjétől.

Az építőiparban fordulat egyrészről az uniós források felhasználásának megindulásától várható, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától, amely erőteljesen függ a jegybanki kamatcsökkentések ütemétől.

Fontos lenne ugyanakkor az építőipari áremelkedés visszafogása, ellenben a várhatóan megjelenő kereslet nem jár majd együtt a termelési volumen felfutásával, hanem további áremelkedést fog indukálni.