Kegyelmet ad börtönre ítélt apjának, ha ma megnyeri a választást
HírekA brazil általános és elnökválasztás az ország történetének egyik legélesebb politikai küzdelme, amely a jelenlegi elnök, Luiz Inácio Lula da Silva (Munkáspárt - PT) és a korábbi elnök fia, Flávio Nantes Bolsonaro szenátor (Liberális Párt - PL) között zajlik.
Az első fordulóban Flávio Bolsonaro végzett az élen a szavazatok 47,03 százalékával (56 104 503 szavazat), míg a hivatalban lévő elnök, Lula da Silva a szavazatok 45,16%-át (53 879 538 szavazat) szerezte meg. Mivel egyik jelölt sem érte el az abszolút többséget (50% + 1 szavazat), a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jutott a második fordulóba.
A mai napon tartják az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulóját. A Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) jelenleg dolgozza fel a szavazatokat, a hivatalos végeredmény az urnazárást követően várható.
Az október 4-i első fordulóban a Képviselőházban a jobboldali Liberális Párt (PL) szerezte meg a legtöbb mandátumot (121 mandátum) , míg a Lula mögött álló baloldali szövetség 88 helyet kap.
A Szenátusban is a Liberális Párt (PL) érte el a legnagyobb győzelmet, 29-re növelve mandátumai számát, míg a Munkáspárt (PT) 9 hellyel rendelkezik.
Korrupciós botrány és a börtönbüntetés
Lula da Silva munkáscsaládból származik, fémipari munkásként és szakszervezeti vezetőként lett ismert az 1970-es években, a brazíliai katonai diktatúra idején. 1980-ban társalapítója volt a baloldali Munkáspártnak.
Lula életének legsúlyosabb válsága az úgynevezett Autómosó-hadművelet elnevezésű, az állami Petrobras olajvállalatot érintő óriási korrupciós és pénzmosási vizsgálatsorozathoz kapcsolódott. 2017-ben Sergio Moro szövetségi bíró bűnösnek találta Lulát passzív korrupcióban és pénzmosásban. A vád szerint kenőpénzként fogadott el egy luxus-tengerparti lakást (Guarujá triplex) egy építőipari cégtől az állami megrendelésekért cserébe.
Először 9,5 év börtönbüntetésre ítélték, amelyet a fellebbviteli bíróság később több mint 12 évre emelt. 2018 áprilisában vonult börtönbe Curitiba városában.
Összesen 580 napot töltött rács mögött, és mivel börtönben ült, nem indulhatott a 2018-as elnökválasztáson, amelyet így Jair Bolsonaro nyert meg.
A brazil Legfelsőbb Bíróság 2019-ben megváltoztatta azt a szabályt, amely szerint az első fellebbvitel után azonnal börtönbe kell vonulni. Mivel Lula fellebbezési eljárásai még nem zárultak le teljesen, 2019. november 8-án szabadlábra helyezték.
A Legfelsőbb Bíróság 2021-ben érvénytelenítette a Lula elleni összes elmarasztaló ítéletet. Az ítéletek megsemmisítésével Lula visszakapta politikai jogait, így újra indulhatott választásokon.
Lula a 2022-es elnökválasztáson győzelmet aratott Jair Bolsonaro felett, így 2023. január 1-jén harmadszor is Brazília elnöke lett.
Leszámolás Bolsonaróval
Jair Bolsonaro ellen a 2022-es elnökválasztási vereségét követően indulatos jogi eljárások sora kezdődött, amely végül letöltendő börtönbüntetéshez vezetett:
A brazil Legfelsőbb Bíróság 27 év börtönbüntetésre ítélte Jair Bolsonarót a 2022-es választások utáni államcsípkísérlet megszervezése, a demokratikus intézmények elleni támadás és összeesküvés miatt.
Az elmarasztaló ítéletek mellett a brazil Választási Bíróság eltiltotta a nyilvános tisztségek viselésétől és a választásokon való indulástól.
Egészségügyi problémáira tekintettel a bíróság engedélyezte számára, hogy büntetését házi őrizetben töltse le.
Fia, Flávio Bolsonaro a 2026-os elnökválasztási kampányában kiemelt ígéretként fogalmazta meg, hogy megválasztása esetén elnöki kegyelemben részesíti apját.