Kiábrándító adat érkezett a magyar gazdaságról
HírekÉves és negyedéves összehasonlításban is csökkent a hazai GDP idén az első negyedében - derül ki a KSH mai adataiból. Idén 1,9-2,5 százalékos növekedéssel számolnak elemzők, 2-2,5 százalékos növekedést vár a kormány, a Magyar Nemzeti Bank 1,9-2,9 százalékos sávot adott meg még korábban. Az adat a várakozásoktól elmarad.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal mérséklődött.
A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye.
A gazdaság teljesítményét az ipar és az építőipar fékezte - írta a statisztikai hivatal. A részletes adatokat később közlik.
A GDP-t felefelé húzhatta a reálbér-emelkedés, és a fogyasztás, míg a beruházások és az ipari és építőipari megrendelések elmaradása a vártnál erősebben húzhatta vissza a gazdaságot.
Kérdés, hogy a költségvetést mennyiben kell átírni, ha a második negyedévben sem lesz növekedés, mert az idei költségvetést 3,4 százalékos növekekedéssel kalkulálták.
Fontos megjegyezni, hogy ebben az adatban még a vámemelések negatív hatása még nem szerepel. Az éves növekedési kilátásokat mindenképp módosítani kell, és ez valószínűleg közelebb lesz a Nemzetközi Valutaalap múlt héten megjelent előrejelzésében szereplő, szerényebb növekedési kilátáshoz.A Nemzetközi Valutaalap friss előrejelzése szerint Magyarországon idén 1,4 százalék lehet a GDP növekedése ( a kormányzati 2-2,5 százalék helyett), jövőre azonban ennél gyorsabb ütemű - 2,6 százalék - bővülés várható.A magyar gazdaság lassabb növekedését az is befolyásolja, hogy a német gazdaság idén stagnál, jövőre pedig mindössze 0,9 százalékkal bővülhet.A V4 országok közöl Lengyelországban lesz a leggyorsabb a növekedés tempója (idén 3,2, jövőre 3,1%), Csehországban pedig idén 1,6, jövőre 1,8 százalékkal bővül a gazdaság. A szlovák növekedési ütem idén 1,3 százalék lehet, jövőre 1,7 százalék körül alakulhat.
Az első negyedéves adat azt mutatja, hogy nem sikerült megőrizni a tavaly utolsó negyedévi lendületet: akkor a GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült. Tavaly a gazdaság egész éves teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
Lefelé módosítás jöhet
A gazdaság teljesítménye az első negyedévben negyedéves alapon 0,2, míg éves alapon 0,4 százalékkal csökkent, a nyers adatok szerint pedig stagnált, azaz nem hogy dinamikus növekedés nem következett be, de ismét a recesszió réme fenyeget – bár azért ez inkább csak fenyegetés, nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek - írja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A kedvezőtlen első negyedéves adat jelentősen átírja az idei növekedési prognózisokat is. Bár eddig is gyakorlatilag hónapról hónapra romlottak az idei kilátások és míg a kormányzat eredetileg 3 százalék fölötti bővüléssel számolt, majd ezt 2,5 százalékra módosította, most már egy 2 százalékos bővülés is álomnak tűnik.
Az ipar továbbra is jelentős visszahúzóerő, a teljesítménye a jelentős beruházások és kormányzati támogatás ellenére folyamatosan csökken. Ebben a gyenge külső keresletnek és a különösen is gyenge kereslettel szembesülő akkumulátor- és járműgyártásnak van szerepe.
Ugyanakkor az építőipar, a kiskereskedelem és a turizmus havi adatai alapján ha nem is jelentős, de bővülésre számítottunk az első negyedévre negyedéves alapon.
Így tehát két megoldás lehet: a márciusi adatok az első két havinál jóval rosszabbul alakultak ezeken a területeken vagy pedig a KSH havi adatközlései által nem lefedett ágazatok teljesítménye volt ennyire kedvezőtlen – ez majd a részletes adatközlésből derül ki. A KSH az adatközlés kapcsán a szolgáltatások felfelé húzó és az ipar, valamint az építőipar fékező hatását emelte ki – ez utóbbi éves alapon viszont ismert volt. A növekedésnek tehát feltétele lenne egy erősebb ipari termelés (vagy más növekedést húzó szektor találása), illetve az uniós forrásokhoz való hozzáférés a beruházások felfuttatásához.A mai adat alapján fontos felhívni a figyelmet a költségvetési hatásokra. Míg az idei költségvetést 3,4 százalékos növekedéssel tervezték és 3,7 százalékos hiánnyal, addig ezt már korábban is 4,0 százalékra módosították 2,5 százalékos növekedést feltételezve. Most egy 1 vagy nagyon kedvező esetben 1,5 százalékos növekedésre számíthatunk, ami alapesetben még kedvezőtlenebb hiányt jelent – bár talán szépíti a helyzetet, hogy a legnagyobb probléma vélhetően nem a fogyasztással van, azaz az áfa-bevételek az eddig ismert adatok alapján szépen jönnek. Kérdés tehát, hogy a kisebb növekedés miatt milyen beavatkozásra lesz szükség költségvetési oldalon.
A mai adat alapján a következő negyedévekre nehéz előrejelzést adni. Mindig várjuk a kedvező adatot, mindig reménykedünk, mindig meg tudjuk indokolni, hogy miért lesz növekedés (reálbérek emelkedése, csökkenő kamatkörnyezet, nagyberuházások), azonban ez valahogy mindig elmarad és a gazdaság gyakorlatilag több éve stagnál.
