A kibercsalási kísérlet ma már nem kivételes esemény, hanem a mindennapok része. A CIB Bank megbízásából készült kutatás szerint a felnőtt lakosság 49%-a találkozott már vele személyesen: 33%-ukat megpróbálták megkárosítani, de a kísérlet nem járt sikerrel, 16%-uk viszont pénzt is veszített. Utóbbiak 57%-a 50 ezer forintnál kisebb összegtől esett el, egyharmaduktól viszont 100 ezer forintnál többet szereztek meg – minden huszadik károsulttól pedig egymillió forintnál is többet kibercsalók miatt.

A bűnözők a legtöbbször telefonon keresik meg áldozataikat – az érintettek 41%-a számolt be erről –, de alig marad el ettől az e-mail (40%), a hamis weboldal (34%), az SMS (32%) és a közösségimédia-platform (31%). Leggyakrabban szolgáltató vagy hivatalos szerv képviselőjének (35%), illetve banki alkalmazottnak (34%) adták ki magukat. Romantikus kapcsolat színlelésével az érintettek 17%-át, bajba jutott családtagra, közeli barátra hivatkozva 8%-ukat próbálták megkárosítani.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a prekoncepciókkal ellentétben bárki lehet kibercsalás áldozata az iskolázottságtól, a lakóhelytől vagy akár az életkortól függetlenül.

A tényleges károsultak aránya a diplomások és az alapfokú végzettségűek körében egyaránt 17%. Budapesten 18%, a községekben élők körében 17% ez az arány. Életkor szerint a 60 év felettiek 19%-a, a 18–39 évesek 16%-a számolt be sikeres csalási kísérletről. A fiatalabbaktól ráadásul gyakrabban csalnak ki nagyobb tételeket: a 18–39 éves károsultak 33%-a veszített 500 ezer és egymillió forint közötti összeget, szemben a teljes károsulti kör 17%-ával.

Jó hír ugyanakkor, hogy sokan felismerik a gyanús jeleket: akik már érintettek voltak kibercsalásban, azoknak a kétharmada időben gyanút fogott, és elhárította a próbálkozást.

A lakosság leginkább a jelszó, az azonosító vagy a PIN-kód megadására irányuló kérést tartja árulkodónak (70%), ezt követi a rossz magyarság és a helyesírási hibák előfordulása (68%), a program letöltésére felszólító üzenet (61%) és a sürgető hangnem (59%). Ám amint a csalók személyesebb módszerrel próbálkoznak, sokkal kevésbé vagyunk szemfülesek: ha egy új Facebook-ismerős kér pénzt, azt már csak a válaszadók 36%-a tartja gyanúsnak – pedig a csalók gyakran az ilyen bizalmi résekre építenek.  Miközben a magyarok 13%-a a mesterséges intelligenciát is megbízható információforrásnak tekinti a témában, a többség elsősorban a hivatalos szervekre (59%), a kiberbiztonsági szakértőkre (54%) és a bankokra (52%) támaszkodik.

Ez a bizalom megtisztelő, ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent számunkra. Ezért minden lehetséges formában – a bankfióki személyes ügyintézés során, az online felületeinken, a közösségi médiában – igyekszünk felhívni a figyelmet a veszélyre és a teendőkre. Az adatok azt mutatják, hogy szerencsére már sokan felismerik a gyanakvásra okot adó mondatokat, de a csalók folyamatosan új módszereket találnak ki, ezért mindig naprakésznek kell lennünk

– idézi a Növekedés.hu-nak küldött közlemény Galló Csaba Márton, a CIB Bank biztonsági, csalásmegelőzési és üzletmenet-folytonossági vezetőjének szavait.

Így kerülheti el, hogy kibercsalók áldozatává váljon

A szakértő szerint az alábbi szabályok szem előtt tartása segíthet elkerülni a kibercsalási kísérletek túlnyomó többségét:

• Azonosítót, jelszót, PIN-kódot soha, senkinek nem szabad megadni – sem szóban telefonon, sem üzenetben. Banki munkatárs ilyet soha nem kér.
• Idegen kérésére semmilyen indokkal nem szabad pénzt utalni. Nem létezik olyan, hogy „biztonsági számla”, és egyetlen hivatalos szerv sem kér azonnali átutalást.
• Ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy a beérkező hívást csalók kezdeményezték, azonnal bontani kell a vonalat, és érdemes rögtön a bank hivatalos ügyfélszolgálatát hívni.
• Ha magát banki munkatársnak kiadó személy jelentkezik telefonon, akkor ügyfélként is élhetünk a keresztazonosítás lehetőségével.
• Ha baj van, azonnal hívni kell a bankot, és ezzel egy időben feljelentést kell tenni. A gyors bejelentés megelőzheti a károkat.

*A kutatás a CIB Bank megbízásából a Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft. – a Pulzus kutatási applikációjával készült 1000 fő részvételével. A 18 év feletti magyar alapsokaságot reprezentálja nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2026. 09. 29. és 2026. 10. 09. között történt.

Ez is érdekelheti: Orbán Viktor testvérét őrizetbe vették embercsempészés gyanúja miatt Magyar Péter szerint, amiről ide kattintva olvashat. Hogy erre hogyan reagált a volt miniszterelnök, megtudhatja ebből a cikkünkből.