OECD: átalakulóban a bűnözés, ijesztő a kibercsalások és a pénzmosások terjedése

Hazánk a kifejezetten alacsony kockázatú, biztonságos OECD-országok közé tartozik. Az erőszakos bűncselekményekből fakadó közvetlen GDP- és humántőke-kiesés Magyarországon makrogazdasági szinten kicsi, de a kiberbűnözés nálunk is egyre komolyabb probléma - olvasható az OECD munkaanyagában, amely a bűnözés gazdasági hatásait elemzi.

Magyarország, mint nyitott, erősen integrált és egyre inkább digitalizálódó európai gazdaság, fokozottan kitett a kiberbűnözésnek. 

A hazai kkv-szektor digitális védelmi szintje, és a lakosság kiberbiztonsági tudatossága terén sok még a teendő, mert a zsarolóvírus-támadások és online csalások nálunk is mérhető működési veszteséget okoznak a versenyszférában.

A tanulmány harmadik nagy csatornája az intézményi bizalom, a jogállamiság és a korrupció, amelyek hiánya "extra adóként" nehezedik a beruházásokra, rontva a termelékenységet.

Bár ez a specifikus bűnözési tanulmány nem emeli ki külön a magyar adatokat, az OECD más friss strukturális elemzései hangsúlyozzák, hogy Magyarországon a szabályozási környezet kiszámíthatósága, a piaci verseny tisztasága és az intézményi transzparencia növelése kulcsfontosságú lenne a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) hatékonyabb és magasabb hozzáadott értékű bevonzásához. 

Azaz a tanulmány azon megállapítása, miszerint a gazdasági bűncselekmények/korrupció gyengítik a növekedési potenciált, a hazai strukturális reformok szempontjából intő jel.

A szerzők szerint a kormányok hajlamosak túl sokat költeni a börtönökre és a passzív rendfenntartásra a hosszú távú szociális megelőzés rovására.

Magyarországon az emberölések és a szervezett kábítószerkereskedelem az OECD átlagnál jóval kisebb, és abüntetőpolitika az elmúlt évtizedben inkább a szigorításra épült. 

Jobb lenne, ha a költségvetési forrásokat nagyobb arányban tolnák át a korai gyermekkori szociális megelőzésre, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, illetve a fogvatartottak munkaerőpiaci reintegrációjára, mivel ezek kimutathatóan jobb megtérülést biztosítanak a gazdaságnak – javasolja az OECD.

A tanulmány hiánypótló abból a szempontból, hogy míg a bűnözés társadalmi és közvetlen személyi hatásairól sokat tudunk, a makrogazdasági és költségvetési következményeit, valamint a bűnmegelőzési politikák gazdasági megtérülését ritkábban elemzik rendszerszinten.

Hogyan húzza le a bűnözés a gazdasági növekedést? 

A tanulmány rávilágít, hogy a magas bűnözési arányrendszerszintű gazdasági kerékkötő, amely az alábbi módonhat a makrogazdaságra:

• A bűnözés közvetlenül rontja a munkaerő mentális és fizikai egészségét, növeli a hiányzásokat.
• A bűnözés (vagy annak magas kockázata) egyfajta extra adóként működik a vállalkozások számára. Növeli a működési költségeket (biztonsági kiadások), rontja az üzleti környezet kiszámíthatóságát, ezáltal elriasztja a hazai és a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket.
• A bűnözés elleni küzdelem - rendőrség, igazságszolgáltatás, börtönök - óriási összegeket emészt fel a költségvetésből. Ez a pénz hiányzik az olyan növekedésösztönző, produktív területekről, mint az oktatás, az egészségügy vagy az infrastruktúrafejlesztés.
• A szervezett bűnözés és a korrupció gyengíti a jogállamiságot, és aláássa a gazdasági intézményekbe vetett társadalmi bizalmat, ami a hatékony piacgazdaság alapfeltétele lenne.

Változtak a bűnözési trendek

A tanulmány kiemelten foglalkozik az OECD és a latin-amerikai országok adataival, és bemutatja, hogy a bűnözés formái az utóbbi időben jelentősen átalakultak:

• A fizikai és erőszakos bűncselekmények bizonyos régiókban (különösen Latin-Amerikában) továbbra is kritikus szinten vannak.
• A fejlett OECD-gazdaságokban a kiberbűnözés és a pénzmosás vált a makrogazdasági stabilitást leginkább fenyegető tényezővé. A digitális infrastruktúra elleni támadások ma már mérhető GDP-kiesést okoznak a vállalatok leállásai és az adatlopások miatt.

Japán a legbiztonságosabb

A tanulmány legfontosabb gyakorlati része egy olyan keretrendszert vázol fel, amely a kutatások szerint a leghatékonyabban képes csökkenteni a bűnözést és ezáltal javítani a makrogazdasági mutatókat. 

Az Egyesült Államokban háromszor annyi emberölést regisztráltak, mint Kanadában, és hatszor magasabbat, mint Európában, míg Japán a legbiztonságosabb országnak számít az emberölések tekintetében.

A szerzők szerint a bűnözést nem csupán társadalmi, rendészeti problémaként kellene kezelni, hanem integrálni kéne azt a makrogazdasági előrejelzésekbe és modellekbe. 

A biztonságra és bűnmegelőzésre elköltött pénzeket szisztematikusan értékelni kell, mert a jól célzott, integrált programok – pl. a rendvédelem, szociális megelőzés - nem kiadást, hanem magas megtérülésű gazdasági beruházást jelentenek.