Kiderült, mely szakemberből van a legnagyobb hiány, itt a biztos karrier receptje

Öt év alatt 84 százalékkal nőtt a hegesztők bére, a minősített szakemberből mégis egyre kevesebb van. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott hegesztők bruttó átlagkeresete 2025-ben havi 616 250 forint volt, 84,1 százalékkal több, mint 2020-ban. Ez évi átlagban 13,0 százalékos emelkedés, ami gyorsabb a garantált bérminimum ugyanezen időszakban mért évi 10,6 százalékos növekedésénél. A magasabb bérek ellenére a Menton Jobs Kft. megbízásaiban száz jelentkezőből ma is csak három-öt ember áll munkába, egy hegesztői állás betöltése pedig három-négy hónapig is tart. A hegesztő hiány mára megrendeléseket vesz el cégektől.

A KSH foglalkozások szerinti keresetstatisztikája alapján a hegesztők és lángvágók (FEOR 7325) havi bruttó átlagkeresete 2020 és 2025 között 334 783 forintról 616 250 forintra, azaz 281 467 forinttal nőtt. Az emelkedés minden évben számottevő volt: 2023-ban 16,7, 2024-ben 12,5, 2025-ben 9,5 százalék.

A garantált bérminimum, ugyanebben az időszakban 210 600 forintról 348 800 forintra, 65,6 százalékkal emelkedett. A hegesztők átlagbére így 18,5 százalékponttal nagyobb mértékben nőtt, mint a kötelező bérminimum. 2020-ban a hegesztők átlagosan a garantált bérminimum 1,59-szeresét keresték, 2025-ben már 1,77-szeresét. Az öt évből egyedül 2022-ben emelkedett gyorsabban a garantált bérminimum, akkor 18,7 százalékkal.

Nem volt elég a béremelés

A bérek emelkedése nem oldotta meg a toborzási nehézségeket. A Menton Jobs megbízásainak adatai szerint öt éve négy-hat hét alatt lehetett betölteni egy hegesztői állást, ma három-négy hónapra van szükség, különleges minősítésű szakembernél akár fél évre is. Egyetlen pozícióhoz kb. 30 jelentkezőt kell végig vinni a kiválasztáson.

A jelentkezők száma nem csökkent, a szűrés azonban lépcsőnként apasztja a mezőnyt. Száz jelentkezőből 20–25-nek van érvényes, a keresett eljárásra szóló minősítése és gyakorlata; a többiek vizsgája lejárt, vagy bevont elektródás tudással pályáznak MIG/MAG- vagy TIG-hegesztői munkára. Tíz-tizenöt fő jut el a gyakorlati próbáig, ott kb. az 50 %-a felel meg, és a munkakezdésig további jelöltek esnek ki más ajánlatok miatt. A végén három-öt ember áll munkába.

A hiány leginkább a jármű- és gépipari beszállítóknál, az energetikai és nehézipari projekteknél, valamint az acélszerkezet-gyártásban jelentkezik, ahol minősített eljárásokra, például nyomástartó edények hegesztésére van szükség. Területileg a Nyugat-Dunántúl és a főváros környéki ipari zónák a legérintettebbek, de Borsodban és a Közép-Dunántúlon is nő a feszültség.

Zsebre megy a hegesztőhiány

A Menton Jobs tapasztalata szerint a hegesztőhiány már a cégek üzleti teljesítményét is érinti. Volt partner, amely a hegesztői létszám miatt nem vállalt el egy nagyobb megrendelést, máshol a határidő-csúszást túlórával fedezték, ami hosszabb távon kiégéshez és újabb kilépésekhez vezet. A jól képzett hegesztők egy része külföldön, jellemzően Németországban, Ausztriában vagy Hollandiában dolgozik tovább, itthon pedig már 50–100 ezer forintos bérkülönbség is elég a munkahelyváltáshoz. A cégek egy része ezért a pályakezdők felé fordult: egyre több helyen működik mentorprogram, betanulási terv vagy szakképző iskolával kötött együttműködés. Mások alvállalkozót, kölcsönzött vagy harmadik országbeli munkaerőt vonnak be, amit korábban kivételes eszköznek tekintettek.

Az a cég talál hegesztőt, amelyik gyorsan dönt, és rugalmas a próbaidőben, a betanításban és a bérezésben; a többiek a meglévő állományt pótolják, egyre nehezebben” – foglalta össze Letenovics Roland, a Menton Jobs üzletfejlesztési igazgatója.