A magyar bérek elszakadtak a valóságtól, lemaradtunk az uniós rangsorban
ElemzésekMagyarországnál az egyik legrosszabb helyen áll az Európai Unióban az átlagbérek tekintetében még az elmúlt évek markáns hazai béremelései ellenére is. A magyar fizetések emelkedését ráadásul nem támasztja meg a termelékenység javulása – figyelmeztet a jegybank.
A magyarországi bérek euróban kifejezett értéke még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai között, Szlovákia kivételével a környező tagállamokétól is elmarad, és vásárlóerő-paritáson is csak két helyezéssel kerül előbbre.
A magyar munkaerőpiac kettős nyomás alatt áll: miközben a jelenlegi ciklikus pozíció és a csökkenő inflációs várakozások mérséklik a bérnyomást, a demográfiai korlátok, a külföldi bérszínvonal elszívó hatása és a fluktuáció továbbra is magas szinten tarthatja a bérdinamikát.
Elszakadtak a bérek a valóságtól
A fenntartható gazdasági növekedés https://novekedes.hu/elemzesek/nyilik-az-ollo-lengyelorszag-elhuz-csehorszag-botladozik-magyarorszag-utkeresoben
érdekében kulcsfontosságú, hogy a minimálbér emelése és az átlagos bérkiáramlás a jövőben szorosabb összhangba kerüljön a termelékenység javulásával.
Az elmúlt években a hazai béremelkedés elszakadt a termelékenység növekedésétől; a munkaerőköltség növekedési üteme csaknem kétszerese volt a termelékenységének 2020 és 2025 között – derül ki az MNB Inflációs Jelentéséből. 
Bruttó átlagkereset idén január és július között 8,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami elmarad a 2024-es 8,8%-os és a 2025 II. félévi 8,5%-os ütemtől).A reálbérek az év első 7 hónapjában 6,3%-os növekedést mutattak, ami mintegy másfélszerese a historikus átlagnak.A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi adókedvezmények emelkedése, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.
A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot ért el, ami 8,5, illetve 9,7%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja a KSH.
A reálkereset 7,8%-kal nagyobb lett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 1,2%-os növekedése mellett, miközben a magyar gazdaság növekedése mindössze fél-egy százalék körüli volt.
Mi a kereset-emelkedés fedezete?
Az élénk bérkiáramlást tehát a gazdasági fundamentumok nem támasztják alá teljes mértékben: 0,4-1,7 százalékos gazdasági növekedés mellett kell kigazdálkodnia a cégeknek a 8-10 százalékos béremeléseket.
2020 és 2025 között a hazai egy főre jutó munkaerőköltség növekedési üteme csaknem kétszerese (1,9-szerese) volt a termelékenység bővülésének.
Ez a különbség mind az EU-s átlagot, mind a régiós versenytársak mutatóit meghaladja (Lengyelország: 1,2; Románia: 1,1; Szlovákia: 1,0; Csehország: 0,4).
A munkaerőpiacon egyszerre hatnak a bérek emelkedését és mérséklődését támogató erők:
A bérnövekedést mérséklő (dezinflációs) tényezők
Az üres álláshelyek és munkanélküliek arányaként mért feszességi mutató a 2022. II. negyedévi csúcs óta csökkent, az utóbbi negyedévekben pedig stagnál. Ez rontotta a munkavállalók béralku-pozícióját.
Csökkenő inflációs várakozások: 2026 tavaszán mind az inflációs érzékelés, mind a várakozások jelentősen mérséklődtek (májusban historikus léptékű volt a csökkenés), ami hűti a munkavállalók bérkompenzációs elvárásait.
A bérnövekedést felfelé hajtó tényezők
Kínálati korlátok és demográfia: A 15–74 éves munkaképes korú népesség 2030-ig évente 55–60 ezer fővel csökken. A külföldi munkavállalókra vonatkozó intézkedések középtávon akár 70 ezer főt is kivonhatnak a piacról.
Bár a munkanélküliek száma 2023 óta 200 ezer fő felett van, a kereslet és kínálat földrajzi és képzettségbeli eltérései miatt a vállalkozások nehezen találnak munkaerőt.
A fellendülési szakaszban a jobb fizetésért váltók magasabb bére az állományban lévők fizetését is feljebb nyomja. Ezt a bértranszparencia-irányelv (egyenlő értékű munkák kereseti sávjainak megismerhetősége) tovább erősítheti.
15 százalék keres a minimálbér körül
A szabályozott bérek (minimálbér és garantált bérminimum) kiemelt szerepet játszanak a bérszerkezetben:
A teljes munkaidős alkalmazottak 4%-a minimálbért, 7%-a garantált bérminimumot keres, míg a két sáv közötti dolgozókkal együtt 15%-ot érint közvetlenül.A bértorlódás elkerülése miatt a kötelező legkisebb bérek emelése a magasabb fizetésűekre is hat, becslések szerint egészen az átlagbérig begyűrűzik.
A nemzetközi tapasztalatok szerint, ha a minimálbér meghaladja a medián bér 50–60%-át, a további emelések foglalkoztatási kockázatot jelentenek az alacsony termelékenységű csoportoknál.
A minimálbér-emeléseknek igazodniuk kell a termelékenység alakulásához - szögezi le a jegybank.
Az átbérezések szezonalitása
A piaci bérkiáramlás alakulását a vállalatok döntési ciklusai határozzák meg:
Január: Főként a minimálbér és a garantált bérminimum törvényi emelésének átvezetése dominál.
Március: A legfontosabb átbérezési hónap, mivel a vállalatok ekkor zárják az előző üzleti évet, és annak eredményei alapján rendezik a rendszeres béreket.
December: A megemelkedett túlórák, műszakpótlékok és év végi mozgóbérek miatt mutat kiugrást.