Kijött a részletes GDP adat! Megvan, mi indította be a gazdasági növekedést

2024 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, az előző negyedévihez képest pedig 0,8%-kal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8%-kal nőtt.

A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Termelési oldal:

• Az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3,0%-kal, a mezőgazdaságé 0,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei

(előző év azonos időszaka = 100,0%)

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7%-kal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8%) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2%-kal nőtt. Az ingatlanügyleteké 5,0, a szállítás, raktározásé 4,2%-kal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4%-kal bővült. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3,0%-kal csökkent.
• A bruttó hazai termék 2024. I. negyedévi 1,1%-os növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,5 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.

Felhasználási oldal:

• A háztartások tényleges fogyasztása 3,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6%-kal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8%-kal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltatásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8%-kal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4%-kal.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4%-kal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7%-kal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,1%-kal nagyobb lett.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,4%-kal nőtt.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 6,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések volumene.
• A bruttó felhalmozás 21,8%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
• A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 2,9%-kal kisebb lett.

A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználásának volumenindexei

(előző év azonos időszaka = 100,0%)

1. a) E tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető.

• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1 331 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9,2%) csökkent, mint az exporté (5,3%). A külkereskedelem 80%-át kitevő áruforgalomban a behozatal 10,8%-kal zuhant a kivitel 6,2%-os csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,8%-kal mérséklődött, míg importja 1,5%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.
• A bruttó hazai termék 2024. I. negyedévi, 1,1%-os növekedéséhez a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 3,7 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.

Az előző negyedévhez képest:

• A gazdaság teljesítménye 0,8%-kal nőtt.
• A termelési oldalon a szolgáltatások teljesítménye 1,7, az építőiparé 1,1%-kal nőtt. Az ipar teljesítménye 0,1, a mezőgazdaságé 10,2%-kal csökkent.
• A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene stagnált, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 0,9%-kal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9%-kal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében csökkent (0,2, illetve 1,1%-kal).