Háború: A NATO alig tudná védeni a keleti frontot egy esetleges orosz támadás esetén

A NATO saját belső számításai szerint Európa csak töredékével rendelkezik a keleti szárny védelméhez szükséges légvédelmi eszközöknek, ami a kontinens sebezhetőségének mértékét mutatja - írja a Financial Times.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja megmutatta a légvédelem fontosságát, mivel Kijev további rendszerekért és rakétákért könyörög a nyugatnak, hogy megvédje városait, csapatait és energiahálózatát a napi bombatámadásoktól.

A tavaly kidolgozott bizalmas védelmi terveket ismerő személyek szerint azonban a NATO államai a légvédelmi kapacitások kevesebb mint 5 százalékát képesek biztosítani a közép- és kelet európai tagországok teljes körű támadás elleni védelméhez szükségesnek ítélt légvédelmi kapacitásoknak.

Egy magas rangú NATO-diplomata szerint a rakéták és légicsapások elleni védekezés képessége „a Kelet-Európa inváziótól való megvédésére irányuló terv fontos része”, hozzátéve: „És jelenleg ez nem áll rendelkezésünkre”.

A NATO külügyminiszterei csütörtökön Prágában gyűlnek össze kétnapos megbeszélésre, amelynek célja a szövetség vezetőinek júliusi washingtoni csúcstalálkozójának előkészítése, ahol az európai védelem megerősítése lesz az egyik központi téma.

Egyes európai vezetők és katonai tisztviselők szerint Oroszország az évtized végére képes lehet megtámadni egy NATO-tagállamot.Egy tavalyi nagyszabású védelmi felülvizsgálatban az Egyesült Királyság kormánya úgy fogalmazott, hogy „a légtérből érkező támadások elleni védelem kihívása” „az elmúlt több mint 30 év legégetőbb kihívása”.

Oroszország rakéták, drónok és nagy pusztító erejű szovjet korabeli „siklóbombák” erőteljes használata Ukrajnában az, ami sürgeti a NATO-tagok erőfeszítéseit a védelmi kiadások növelésére az évtizedek óta tartó katonai költségvetési megszorítások után.

„[A légvédelem] az egyik legnagyobb védelmi hiányosságunk” - mondta a lapnak egy másik Nato-diplomata. „Ezt nem tagadhatjuk.”

Az, hogy az európai NATO-államok az elmúlt hónapokban nem tudtak további légvédelmi eszközöket biztosítani Ukrajnának, rávilágított arra, hogy a kontinens korlátozott készletekkel rendelkezik a drága és lassan gyártható rendszerekből.

Ez egy sor egymást átfedő kezdeményezést is elindított a hosszú távú megoldások megtalálására. Tavaly Németország több mint egy tucat másik uniós országgal együtt elindította a Sky Shield nevű kezdeményezését, amelynek célja egy közös légvédelmi rendszer kifejlesztése az Egyesült Államokban és Izraelben kifejlesztett technológia felhasználásával.

Franciaország azonban nyilvánosan bírálta a javaslatot, és egy rivális koncepciót ajánlott fel, amelyet kisebb számú szövetséges támogat.

A múlt héten Lengyelország és Görögország felszólította az Európai Bizottságot, hogy segítsen egy páneurópai légvédelmi rendszer kidolgozásában és esetlegesen finanszírozásában, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelezte, hogy támogatná ezt a javaslatot.

Egyes uniós tagok azt javasolták, hogy a védelmi projektek finanszírozására közös adósságot kell felvenni.A görög és a lengyel miniszterelnök (ebben a sorrendben), Kyriakos Mitsotakis és Donald Tusk a von der Leyennek küldött levelében a légvédelmet „biztonságunk egyik fő sebezhető pontjaként” jellemezte, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború „olyan leckéket adott nekünk, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül”.

Az olcsó, nagy hatótávolságú támadó drónok elterjedése, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen használt, tovább növelte ezeket az aggodalmakat. „A nagy hatótávolságú csapások már nem szuperhatalmi képességek” - mondta egy nyugati védelmi tisztviselő.

Egy Nato-tisztviselő azt mondta, hogy „a képességcélok és a védelmi tervek titkosak”, de hozzátette, hogy a légi és rakétavédelem „elsődleges prioritás”, és hogy „a készleteket csökkentették”

Közvetlenül azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljeskörűen megszállta Ukrajnát, az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rendszert telepített egy dél-lengyelországi repülőtér védelmére, amely a nyugati fegyverek Kijevbe történő szállításának csomópontjává vált.

Tisztségviselők szerint azonban a NATO-tagok olyan kevés ilyen rendszerrel rendelkeznek, hogy a saját területükön kívüli telepítésre való kapacitásuk erősen korlátozott.

Az Egyesült Királyságban a Királyi Haditengerészet hat Type 45 (45-ös típusú) típusú rombolója ballisztikus rakétavédelmi rendszerrel van felszerelve, de a hajókat tervezési hibák sújtják.

A brit hadsereg hat korszerű Sky Sabre (Égi Szablya) földi légvédelmi rendszerrel is rendelkezik, de rakétaelhárító rendszereik hatótávolsága csak mintegy 40 km, és a rendszerek közül kettő a tengerentúlon van.