Kínai partnerrel törne be az olcsó villanyautók piacára a Stellantis
HírekA megfizethető európai villanyautó-kínálat bővítése érdekében indít közös projektet a Stellantis és a Leapmotor, amely a tervek szerint később a kontinens több üzemére is kiterjed. A Stellantis vezérigazgatója szerint az olasz autóiparnak létfontosságú a beruházás.
A Stellantis autóipari konszern 2028-ban kezdi meg egy kompakt és kedvező árú elektromos autó gyártását a dél-olaszországi Pomigliano d’Arco üzemében, a kínai Leapmotorral együttműködésben - jelentette be Antonio Filosa, a Stellantis vezérigazgatója az olasz autóipari beszállítók szövetsége, az Anfia éves közgyűlésén.
A vállalat az együttműködést több európai gyártóhelyre is ki kívánja terjeszteni. A tervezett olaszországi beruházás része annak a törekvésnek, hogy a Stellantis bővítse a megfizethető elektromos járművek gyártását Európában. Az olasz autóipari beszállítói ágazat 2110 vállalatot foglal magában, együttes árbevételük 53,5 milliárd euró, alkalmazottaik száma pedig mintegy 166 800.
A cégek több mint fele szállít alkatrészeket vagy szolgáltatásokat a Stellantisnak, így jelentős mértékben függ a konszern megrendeléseitől. Filosa közölte, hogy a vállalat 2025-ben teljesítette vállalását, és hétmilliárd euró értékben vásárolt alkatrészeket és szolgáltatásokat olasz beszállítóktól. Várakozásai szerint ez az összeg az idén is elérhető.
Drága energia és nehéz piaci környezet nehezíti a gyártást
A Stellantis olaszországi termelése az első kilenc hónapban 15 százalékkal nőtt. A vezérigazgató ugyanakkor a drága energiaellátást jelentős versenyhátránynak nevezte: az olaszországi energiaköltségek négyszer olyan magasak, mint a spanyolországiak.
Filosa a következő két évre nehéz piaci környezetet vár. A nyersanyagok, az energia, a félvezetők és más alkatrészek drágulása szerinte több milliárd eurós többletköltséget okozhat a konszernnek. Felszólította az olasz autóipar szereplőit, hogy európai szinten összehangoltabban képviseljék érdekeiket.
A vállalatvezető az autóiparra vonatkozó európai szabályozásban nagyobb egyértelműséget, kiszámíthatóságot és gyorsabb döntéshozatalt sürgetett. Szorgalmazta a kibocsátási előírások felülvizsgálatát, valamint a Made in Europe eredetjelölés követelményeinek mielőbbi meghatározását is. Utóbbi célja az európai autóipar védelmének erősítése a kínai versenytársakkal szemben.