Lobbiháborúba kezdett a Google, az Apple és az Amazon - túl szigorú lenne nekik az európai szabályozás
HírekA nagy technológiai vállalatok lobbitevékenysége jelentősen felerősödött az Európai Unió központjában. A Google, az Apple és az Amazon több száz találkozót bonyolított le kulcsfontosságú uniós tisztviselőkkel. Kérdés, mennyire átláthatóak a lobbitevékenységek, és mennyire képesek befolyásolni az uniós döntéshozatalt.
A vezető amerikai technológiai meglehetősen jó kapcsolatokat alakítanak ki az EU döntéshozóival, miközben a mesterséges intelligenciáról, a versenyjogról és a digitális uniós szabályozásról zajlanak a viták. A Financial Times összeállítása szerint a Google 302 találkozót tartott a legfontosabb uniós döntéshozókkal a 2024-es választások óta.
Az Apple 257, az Amazon pedig 239 találkozót ütött nyélbe, ezzel az amerikai technológiai csoportok megelőzték a megbeszélések számában az olyan nagy európai vállalatokat is, mint az Airbus, a Volkswagen és a TotalEnergies.A nagy tech-cégek egyre szorosabb európai szabályozási környezettel néznek szembe a mesterséges intelligencia, az online platformok, a digitális verseny, a adatvédelem és a személyes adatok területén.
Az EU digitális piacokról szóló jogszabálya (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya (DSA) már eddig is jelentős kötelezettségeket rótt a világ legnagyobb platformjaira, miközben a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtása egy újabb meghatározó szabályozási keretet hoz létre – írja a lap.
Megelőzték a pénzügyi nagyvállalatokat is
A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl által júniusban közzétett kutatása szerint a legalább évi 1 millió eurós büdzsét bejelentő nagy technológiai vállalatok és iparági szövetségek együttesen körülbelül 73 millió eurót költöttek uniós lobbitevékenységre.
A vizsgált nagy vállalati szereplők körében a technológiai szektor megelőzte a pénzügyi szektort (66,75 millió euró) és az energiaipart (52 millió euró). A kutatók 173 olyan céget és kereskedelmi szövetséget vizsgáltak meg, amelyek éves uniós lobbiköltségvetése eléri vagy meghaladja az 1 millió eurót. Ezek a szereplők összesen 381,75 millió eurós költést jelentettek – ez majdnem 50%-kal több, mint a 2020-as hasonló kiadások.A Financial Times szerint a vizsgált lobbitalálkozók 63%-át a vállalati érdekek képviselői tették ki.
A nagy technológiai cégek hatalmas erőforrásainak mértéke azonban ismét előtérbe helyezte azt a kérdést, hogy a különböző érdekcsoportoknak valóban egyenlő esélyeik vannak-e a döntéshozókkal való párbeszédre.
Óriási a tét
A lobbitevékenység felerősödése egybeesik azzal, hogy Brüsszel folytatja a világ legmeghatározóbb technológiai szabályozásainak végrehajtását.
A technológiai vállalatoknak komoly üzleti érdekük fűződik ahhoz, hogy az EU miként értelmezi és hajtja végre a mesterséges intelligenciára, az online kereskedőhelyekre, a keresőmotorokra, a hirdetésekre, a személyes adatokra és a versenyjogra vonatkozó szabályokat.
Egy 2025-ben közzétett kutatás becslése szerint a digitális vállalatok és szövetségek évente 151 millió eurót költöttek uniós lobbizásra (ami jelentős emelkedés a 2023-as 113 millió euróhoz képest), míg a digitális szektorban dolgozó lobbisták száma körülbelül 890-re nőtt.
A döntéshozók számára a fő átláthatósági kérdés nem csupán az, hogy a vállalatok milyen gyakran találkoznak a tisztviselőkkel, hanem az, hogy az állampolgárok pontosan azonosítani tudják-e, kik lobbiznak, milyen szabályozásokat próbálnak befolyásolni, és mennyit költenek erre.