Lecserélik a HUN-REN vezetését: meg is érkezett az ajánlás az új vezető személyére

A tárcavezető kérdésre válaszolva azt mondta: ez inkább egy ajánlás a HUN-REN felé, hiszen az intézmény maga választja meg a vezetőit.

Kifejtette: mivel a hálózat átalakítása hosszabb folyamat, és a kutatók részéről olyan jelzések érkeztek, hogy akár már ezt az átmeneti időszakot is szívesebben képzelnék el új vezetéssel, jó megoldásnak tartják egy ideiglenes vezető megbízását.

Az ideiglenes megválasztott HUN-REN elnök feladata az lenne, hogy átvezesse az intézményt egy olyan időszakon, "amíg egy végleges törvény meg nem születik az újra szabályozására ennek a kutatóhálózatnak".

A miniszter kérdésre válaszolva jelezte: egy ideiglenes vezetőt a HUN-REN Irányító Testülete tudna megbízni, azzal, hogy a jelenlegi elnök megbízását visszavonja. A tárca folyamatosan egyeztet a HUN-REN-nel, de egy független testület döntését nem tudja és nem is kívánja befolyásolni - közölte.

"Úgy érzem, hogy a folyamat abban az irányba megy, hogy ez a váltás meg tud történni, de hogy ez pontosan mikor lesz, azt még nem tudjuk" - mondta. Tanács Zoltán közölte: bízik abban, hogy az ősz folyamán megszületik az új törvényjavaslat, így egy rövid, egy-két-három hónapos átmeneti időszakról lehet szó. Az új szabályozás kapcsán emlékeztetett, hogy a kutatóhálózat átszervezése 2019 körül indult el, amit végig fokozódó ellenállás kísért a kutatók részéről.

A miniszter nem tartaná szerencsésnek a tíz évvel ezelőtti állapot visszaállítását, hanem a korábban kialakított modellek előnyeit ötvöző, a kutatói közösség számára is elfogadható vezetői struktúrát hoznának létre, amelyben komoly beleszólást kapnának a kutatók.

Célként jelölte meg a kutatóhálózat egységének visszaállítását, a kutatóhálózat szétszakításakor keletkezett "méltánytalan helyzetek orvoslását", hasonló működési feltételeket biztosítását a kutatók számára.

Mint mondta, magát az irányítást is újra kell szabni, mivel a HUN-REN irányítási struktúrája nagyon hasonló volt a KEKVA-modellhez. Egy olyan irányítási modellt szeretnének, amelyben egyaránt megjelennek a kutatói önkormányzatiság, az önigazgatás elemei, valamint maga a Magyar Tudományos Akadémia és a kormányzat képviselői is. "Alapvetően ez egy Akadémiához rendelt kutatóhálózat lesz, ami nagyon nagy önállósággal fog tudni működni"- emelte ki a miniszter.

Az MTA ingatlanvagyona kapcsán tiszta és egyértelmű jogszabályi környezetet ígért a szakminiszter. Kiemelte: a hosszú távú finanszírozást a változások nem érintik hátrányosan, a kormány tudománypolitikai programjának megfelelően a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) forrásokat a jövőben jelentősen növelni kívánják.

A tárcavezető kitért az Élvonal programra is, amelyet a korábbi, Krausz Ferenc vezetésével működő, de azóta megszűnt közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellből emeltek át állami fenntartásba,közvetlenül a minisztériumhoz. Megerősítette: célját tekintve fontos kezdeményezés a program, ezért folytatják, az erre szánt forrásokat szeretnék hazai K+F célokra fordítani, amiről a Pénzügyminisztériummal egyeztetnek. Hozzátette: azt az adott évi prioritások határozzák majd meg, hogy az előzetesen 4-5 évre tervezett 260 milliárd forintot kell-e erre fordítani.