A TEBÉSZ kifogásolta, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárásban, előzetes társadalmi egyeztetés nélkül fogadta el a módosítást. A szövetség szerint a tőkepiaci törvény új rendelkezései súlyosan sértik az uniós előírásokban biztosított kisbefektetői jogokat, egyes jogokat pedig teljesen kiiktatnak.

Úgy látják, hogy a módosításban szereplő kivételek és felmentések gyakorlatilag kiüresítik a tőkepiaci törvény egyik legfontosabb kisbefektető-védelmi előírását, a nyilvános vételi ajánlat kötelezettségét.

A szövetség közleménye szerint a még hatályos szabályok alapján annak, aki egy tőzsdei társaságban átlépné a meghatározott szavazati küszöböt, előzetesen vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényesnek. Bizonyos esetekben az ajánlatot a küszöb átlépését követő 15 napon belül is megteheti. A vételárat több előírt módszerrel kell kiszámítani, és az így kapott értékek közül a legmagasabbat kell alapul venni. A kifogásolt módosítás e kötelezettség alól ad felmentést.

A módosítás értelmében ugyanis a kötelező nyilvános vételi ajánlat akár 6 hónapig is elhúzható lesz vagy teljes mentesség is szerezhető alóla úgy, hogy közben a szavazati jog gyakorolható

– írták. 

A TEBÉSZ szerint a módosítás alapján egyes részvényesek pedig vételi ajánlat nélkül is élhetnének azokkal a szavazati jogaikkal, amelyekre egyébként korlátozás vonatkozna. Ez a szövetség szerint a többi részvényest hátrányba hozhatja.

A kivételek a TEBÉSZ szerint azt is megnehezítenék, hogy a nagyobb részvényeseket számon kérjék, ha összehangoltan járnak el. A módosítás emellett lehetővé tenné, hogy a végső tulajdonos több cégen keresztül, vételi ajánlat nélkül szerezzen többségi befolyást egy tőzsdei társaságban.

A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabály külön megnevez olyan tőkepiaci szereplőket, amelyek közbeiktatásával úgy cserélődhet le egy tőzsdei cég irányító részvénytöbbségének tulajdonosa, hogy a többi részvényesnek nem kell vételi ajánlatot tenni. A TEBÉSZ szerint így az állam és bármelyik „ügyeskedni képes” nagybefektető jogi következmények nélkül „randalírozhat” bármelyik tőzsdei társaságban, miközben a piaci kockázatot és az esetleges károkat a kisrészvényesek viselik.

Amennyiben tehát így maradna a tőkepiaci törvény módosítása, akkor szinte biztosan a kivételezés alá kerülő szereplők jelentős növekedésére kell számítani. Ennek eredményeként pedig Magyarországon teljesen kiüresednének a befektetővédelem fogalmának európai elvei

– fogalmaz az érdekvédelmi szervezet.

A TEBÉSZ a kisbefektetőkkel szembeni „legellenségesebb” változásnak azt tartja, hogy egyes kivételes esetekben az új nagyrészvényesnek a befolyásszerzés után akár hat hónappal is elegendő megtennie a kötelező vételi ajánlatot.

Addig korlátozás nélkül gyakorolhatná a részesedésével járó irányítási jogokat. A szövetség szerint ez akár árfolyam-összeomláshoz is vezethet, amely veszteséget okozhat a kisbefektetőknek, miközben a nagybefektetők még nyerhetnek is rajta.

A szövetség egy másik kivételt is kifogásol.

Eszerint önmagában nem számítana összehangolt magatartásnak, ha egy alapkezelő és a befektetési jegyek tulajdonosai különböző cégeken keresztül szereznének részesedést ugyanabban a tőzsdei társaságban. A TEBÉSZ úgy látja, hogy ez a kivétel a zárt körű befektetési alap és a jegytulajdonosai javára kiüresítené a vonatkozó uniós kisbefektető-védelmi előírásokat.

Köztársasági elnökhöz fordult a TEBÉSZ a tőkepiaci törvény módosítása miatt

A szövetség álláspontja szerint a felmentések ellentétesek a tőkepiaci törvény bevezetőjében rögzített jogelvekkel, az Alkotmánybíróság több határozatával és a tőkepiac működésére, illetve a befektetők védelmére vonatkozó kötelező uniós rendeletekkel.

A tőkepiaci törvény módosítása abban a törvényjavaslatban szerepel, amely az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét és megerősítését célozza. A TEBÉSZ arra kérte a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a módosítást az Országgyűlésnek átdolgozásra. A szövetség azt szeretné, hogy az újratárgyaláskor hagyják el a kisbefektetők védelmét szerintük sértő rendelkezéseket.