A hozamemelkedés egy új tőkepiaci rezsim jele, nem átmeneti sokk

Pálfi György a VIG Alapkezelő részvényüzletág vezetője szerint

évtizedekig a részvények voltak a sztárbefektetések, mert a kötvények nem hoztak elég reálhozamot. Ez most megfordulhat.

Izgalmas időket élünk. A világ kötvénypiacain egyre erősebb a nyomás: a hosszú futamidőre érvényes hozamok több fejlett gazdaságban is évtizedes csúcsokat tesztelnek, miközben az államadósság és a finanszírozási igény történelmi szinten van. Az Egyesült Államok szövetségi adóssága már elérte a 40 ezer milliárd dollárt, az OECD országai pedig 2026-ban mintegy 18 ezer milliárd dollárnyi új adósságot bocsáthatnak ki. A probléma nem pusztán az adósság nagysága: a korábbi, rendkívül alacsony kamatkörnyezet után a kormányoknak ma már jóval magasabb finanszírozási költséggel kell szembenézniük.

A kötvénypiacokon tapasztalható hozamemelkedés egy új, strukturálisan eltérő befektetési környezetet jelez, amelyben a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció, alacsony kamatok és bőséges jegybanki likviditás időszaka már nem tekinthető irányadónak. A VIG Alapkezelő Vision podcastjának résztvevői szerint a magas államadósság, a tartósan jelentős költségvetési hiányok, az ellenálló gazdasági növekedés, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási hullám egyaránt felfelé hajtják a kötvényhozamokat. Ezt a folyamatot az energiaárak emelkedése tovább erősítheti.

Bár a kötvénypiaci eladási hullám figyelmet érdemel, egyelőre nem mutatkoznak olyan széles körű hitelpiaci feszültségek, amelyek rendszerszintű válságra utalnának. A magasabb hozamok ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelentenek az eladósodott államok számára, miközben a drágább finanszírozás idővel a fogyasztást, az ingatlanpiacot és a gazdasági növekedést is visszafoghatja. A legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a magasabb kamatok és az adósságfinanszírozás növekvő terhei egymást erősítő folyamattá válnak, miközben az infláció tartósan magasabb szinten marad.

A magas reálhozamok mellett a kötvények ismét érdemi alternatívát kínálnak a részvényekkel szemben, különösen a rövid lejáratú és az inflációkövető kötvények kombinációja révén. A részvénypiacokon a bankszektor, az energiaszektor és más, a reálgazdasághoz kapcsolódó ágazatok profitálhatnak a magasabb hozamkörnyezetből, a beruházási ciklusból és a nyersanyagok iránti növekvő keresletből. Kiemelt lehetőséget jelenthetnek az olyan stratégiai nyersanyagok is, mint a réz, amelynek jelentőségét a mesterséges intelligencia térnyerése, az adatközpontok energiaigénye és az elektromos hálózatok fejlesztése egyaránt növeli.

A devizapiacok szintén lehetőséget kínálnak a diverzifikációra, de a befektetőknek egyre inkább az egyes országok fundamentumaira, adósságfenntarthatóságára és külkereskedelmi pozíciójára kell összpontosítaniuk. Nem feltétlenül a piaci fordulat pontos időzítése a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a portfóliók mennyire felkészülten alkalmazkodnak egy tartósan magasabb kamatokkal és nagyobb piaci bizonytalansággal jellemezhető korszakhoz.