Magyarország és Szlovénia összeköti a földgázszállítási rendszerét

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szlovén energiaügyi miniszterrel, Bojan Kumerrel közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a felek megállapodást írtak alá a két ország földgázszállítási rendszerének összekötéséről.

Rámutatott, hogy Magyarország energiaellátásában a földgáz rendkívül fontos szerepet játszik, a teljes energiafelhasználás egyharmada a földgázhoz kötődik, s ezért hazánk a hét szomszédja közül hattal már összekötötte a hálózatát, egyedül Szlovénia maradt eddig ki, és ez fordítva is így van.

Itt volt az idő , hogy megtegyük a legfontosabb lépést abba az irányba, és kössük meg a megállapodást arról, hogy összekötjük a két ország földgázszállítási rendszerét. Ezzel elmondhatjuk majd, hogy mindkét ország minden szomszédjával összekötötte magát

- közölte.

Ennél többet szárazföld által körülzárt országként nem tudunk tenni a földgázellátásunk biztonságáért, minthogy összekötjük a földgázrendszereinket minden szomszédos országgal. Szeretném azt is világossá tenni, hogy mi nem valami helyett építünk egy új útvonalat, hanem pluszban építünk új útvonalat, mert minél több szállítási útvonal áll rendelkezésre, annál nagyobb biztonságban van az energiaellátásuk

- folytatta.

Ez Magyarország energiabiztonsága szempontjából nagyon fontos előrelépés. Építettünk arra a közös sikerre, ami abból fakadt, hogy a villamosenergia-rendszereinket már összekötöttük, és most össze fogjuk kötni a földgázvezeték-rendszereinket is

- fogalmazott.

Szijjártó Péter tudatta, hogy összességében 115 kilométer hosszú vezetéket építenek, amelynek magyar szakaszához mintegy 40 kilométernyi új vezetéket és egy kompresszorállomást kell építeni.

"Első lépésben 440 millió köbméteres kapacitást fog ez biztosítani évente, aztán ez később kibővíthető lesz 1,7 milliárd köbméterre, ami pedig lehetővé teszi Magyarország számára, hogy Szlovénián keresztül az olasz cseppfolyósított gázforrásokat is elérje"

- húzta alá.

Megerősítette, hogy mindehhez európai uniós forrásokért fognak lobbizni Brüsszelben, hiszen ha az Európai Bizottság komolyan gondolja a közép-európai országok energiaellátásának a diverzifikációját, akkor ehhez forrást is kell biztosítani. "Ha ezt nem teszik, hiteltelenek lesznek, amikor diverzifikációról beszélnek" - vélekedett.

A miniszter kifejtette, hogy a világ az iráni háború nyomán "minden idők egy legdurvább energiaellátási válsága felé közeledik nagy lépésekkel", mivel a Hormuzi-szoros lezárása a globális kőolajszükséglet húsz százalékát érinti.

"Ami különösen súlyossá teszi a helyzetet Magyarországon, hogy miközben az ukránok olajblokádjával is szembe kell, hogy nézzünk. Egy közös akciója az ukránoknak és Brüsszelnek, hogy megpróbáltak egy olajellátási válságot előállítani, de nem sikerült, mert fel voltunk készülve az ilyen esetekre" - mondta.

Továbbá hangsúlyozta, hogy a magyar kormány józan energiapolitikát folytat, nem ideológiai kérdésnek tekinti ellátást, és úgy látja, hogy minél több útvonal, minél több energiaforrás bevonására van szükség.

"Hogyha jól működő energiaforrásoktól zárnak el minket, az ország energiaellátását veszélybe sodorják. Ezért tehát az energiavezetékek számát nem csökkenteni kell és az energiavezetékeket nem elzárni kell, hanem újakat kell építeni" - jegyezte meg.

"Elfogadhatatlan az az európai törekvés Brüsszelből, amely az energiavezetékek elzárását szorgalmazza. Az energiapolitika az a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozik, ezért mi soha nem fogjuk elfogadni, hogyha kívülről akarnák megmondani nekünk, hogy mit lehet, meg mit nem az energiapolitika terén" - összegzett.