Magyarországon volt a legmagasabb a naperőművek termelésének aránya Európában

2021-ben az előző évhez képest 4,3 százalékkal emelkedett az Európai Unió 27 tagállamának összesített villamosenergia-fogyasztása, ami csaknem megegyezett a 2019-es volumennel - olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavalyi évet értékelő közleményében.

Az EU-27 villamosenergia-termelése is hasonló ütemben nőtt, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá.

Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia: a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1%-kos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban.

2021-ben a COVID-19 harmadik és negyedik hulláma miatt hozott korlátozó intézkedések már kevésbé befolyásolták a villamosenergia iránti keresletet. Ennek következtében február kivételével (-1,3%) valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet, mint az előző év azonos időszakában. 2020-hoz képest 2021-ben Európai Unió 27 tagállamának aggregált villamosenergia-fogyasztása 4,3%-kal, a magyar fogyasztás 6%-kal növekedett.

2021-ben az EU-27 villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett (+110 TWh) 2020-hoz képest, azonban nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző értéket.

A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át.

A feketeszén és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak marginálisan emelkedett az időjárásfüggő (nap, szél, víz) megújuló alapú termelés (+4,2 TWh). 2021-ben az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá, és a szénalapú termelés mintegy 20%-kal emelkedett, miközben a gáztüzelésű erőművek termelése 6,3%-kal lett alacsonyabb az előző évhez képest.

Az EU-27 országokban a fosszilis energiaforrások villamosenergia-termelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9%-ról 62,2%-ra csökkent.

Az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4%-ról 33,1%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya közel 2 százalékponttal, 12,3%-ról 14,2%-ra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9%-os hozzájárulását. A magyarországi termelésben ugyanakkor nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt a lignit alapú termelés nálunk tovább csökkent.

A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásnak köszönhetően magasabb termelési volument értek el (696 TWh), viszont nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés 2021-ben: Franciaországban 25 TWh-val, Belgiumban 15,3 TWh-val, Németországban 4,5 TWh-val, Svédországban 3,7 TWh-val.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is bővültek az időjárásfüggő szél- és naperőművi kapacitások: az EU-27 országokban együttesen több mint 20 GW-tal. A hazai naperőművi kapacitások lendületes bővülésének köszönhetően a naperőművek össztermelésben betöltött súlya 11,1 %-kal Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban, amivel olyan mediterrán országokat előztünk meg, mint Spanyolország vagy Görögország.