Matolcsy György őrizetbe vétele után is folytatja munkáját az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság
HírekBár a Központi Nyomozó Főügyészség gazdasági csalás gyanújával őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank működését vizsgáló parlamenti testület folytatja a munkáját, és beidézte a volt jegybankelnököt. Csőszi Attila bizottsági elnök közölte: a politikai felelősség feltárása érdekében a közpénzek útját a 2013–2014-es alapítványi törvényig visszamenőleg vizsgálják.
Matolcsy György őrizetbe vételével nem vált okafogyottá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság munkája, hiszen annak egyik legfontosabb célja a politikai felelősség, illetve az intézményi háttér feltárása – mondta a testület elnöke, Csőszi Attila (Tisza) csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című reggeli műsorában.
Csőszi hangsúlyozta, hogy kiemelt feladatuk az MNB körüli egész rendszer vizsgálata. "Nem gondolhatjuk komolyan, hogy Matolcsy György önmagától, úgy, hogy ezt észre sem vette senki, ezt a dolgot végigvihette volna" – fogalmazott. A bizottsági elnök rámutatott az ügy összetettségére, jelezve, Matolcsy György lehet az egyik legfontosabb szereplő, ám a szerteágazó céghálóban még sok olyan volt, aki vélhetően hasznot húzott a történtekből, ezért az ő felelősségük is nagyon fontos.
A politikus elmondta, hogy a bizottság munkaterve szerint elsősorban a közpénz útját követik onnantól kezdve, hogy 2013-14-ben létrejött az új MNB-törvény, ami lehetővé tette az alapítványok létrehozását. Azt szeretnék megvizsgálni, hogy ki volt az ötletgazda, hogyan merült fel az alapítványok létrehozása, kik hozták meg az ezzel kapcsolatos döntéseket a jegybankban, illetve melyik alapítvány mennyi pénzt kapott.
Jelezte, hogy ennek érdekében november 5-ére a bizottság beidézte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt is, előbbit a letartóztatása ellenére szeretnék meghallgatni, amennyiben erre az illetékes szervek lehetőséget biztosítanak.
Százmilliárdos vagyonátjátszás és nemzetközi elfogatóparancsok
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán közölte: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét és bűntársait. A Válasz Online szerda este azt közölte, információi szerint Valkó Mihályt, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját és Matolcsyék állandó jogi képviselőjét, Sándor Tamást vették őrizetbe az MNB-ügyben.
Emellett nemzetközi elfogatóparancsokat adtak ki az MNB-ügyben Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia és Stofa György üzletember ellen.
A nyomozó ügyészek az úgynevezett MNB-ügy egyik szálát érintően intézkedtek. Ennek lényege, hogy Matolcsy György jegybankelnök irányítása alatt az MNB 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek közpénzt, mégpedig a jegybank árfolyamnyereségéből származó több mint 266 milliárd forint vagyont juttatott azzal, hogy a vagyon kezelését az Optima Befektetési Zrt. végezte.
A Pallas Athéné Alapítványok 2019-es összeolvadásával létrejött a PADME Alapítvány. Az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap 2025. február 28-án, Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött.
Annak valós célja az volt, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játsszák át, amelyre Matolcsy György befolyással bír jegybankelnöki mandátumának lejárta után is, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia, Matolcsy Ádám – haszonszerzés végett – saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek.
Azzal, hogy a színlelt szerződéssel az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. törzsrészvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealap részére átutalták, sor került a közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő befektetési alapkezelő tulajdonosi kontrolljának megszerzésére. Ezzel pontosan meg nem határozható, de a különösen jelentős vagyoni hátrány 500 millió forintos alsó határát jelentősen meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.