Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Bírálják a rezsicsökkentés fennmaradását a volt jegybankelnökök, Surányi György és Bod Péter Ákos

Elemzések42 perceSzajlai Csaba

A VOSZ által rendezett konferencián súlyosan téves és piactorzító eszköznek, a gazdaságpolitikát gúzsba kötő „szent tehénnek” tartja a rezsicsökkentés jelenlegi formáját Surányi György és Bod Péter Ákos.

A két korábbi jegybankelnök a VOSZ szakmai konferenciáján ismét éles kritikával illette az intézkedést. Szerintük a szociális szempontokat nélkülöző, mindenkire egységesen érvényes árbefagyasztás fenntarthatatlan, és hosszú távon súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak.
 
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a napokban jelentette be, hogy a 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forint jut a rezsicsökkentés fenntartására. Ez harmadával több, mint az idei, egyébként már egyszer megemelt keret. A 2026-os központi költségvetésben a Lakossági Rezsivédelmi Alap eredeti előirányzata 792,5 milliárd forint volt, amit később 871,5 milliárd forintra emeltek. A módosított előirányzat 57,6 százalékát, azaz 501,6 milliárd forintot használtak fel az első félévben. 
 
Gazdasági tévút vagy szent tehén? 
A magyar gazdaságpolitika egyik legmeghatározóbb és legtöbbet vitatott eleme, a lakossági energiaárakat rögzítő rezsicsökkentés ismét a szakmai diskurzusok középpontjába került. Bár a politikai szereplők a választói elvárások miatt nehezen nyúlnak a rendszerhez, a hazai közgazdász-szakma két fajsúlyos alakja, Surányi György és Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell tarthatatlan, és búcsút kellene inteni neki. 
 
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke nem pusztán a VOSZ konferenciáján, hanem más szakmai fórumokon is egyértelművé tette: a rezsicsökkentés jelenlegi formája elhibázott. Surányi szerint a legfőbb strukturális probléma az, hogy az intézkedés minden családot egységesen támogat, függetlenül azok jövedelmi helyzetétől. 
A közgazdász professzor érvelése szerint:
  • Igazságtalan elosztás: a rendszer a jómódú, nagy fogyasztású háztartásokat (például a nagy alapterületű, úszómedencés villák tulajdonosait) abszolút értékben sokkal nagyobb összegű állami támogatásban részesíti, mint a valóban rászoruló, alacsony jövedelmű családokat. 
  • Kockázatmentesítés torzító hatása: nem egészséges, ha a lakosságnak egyáltalán nem kell szembesülnie a piaci folyamatokkal, az inflációval vagy a forintárfolyam kockázataival, mert ezeket a terheket az állam vagy a szolgáltatók teljes egészében magukra vállalják.
  • Kivezetési kényszer: Surányi elismerte, hogy a rezsicsökkentés egy politikailag rendkívül „meleg” téma, amellyel egyetlen kormány sem szívesen kezd ki, de szakmailag elkerülhetetlennek tartja a védett árak és az árszabályozás fokozatos eltörlését, amint a külső energiapiaci feltételek normalizálódnak. 
Bod Péter Ákos szintén volt jegybankelnök, aki a legfrissebb makrogazdasági folyamatok és a benyújtott költségvetési tervek kapcsán fejtette ki véleményét a VOSZ fórumán. Bod alapvetően üdvözölte az államháztartási hiány lefaragását célzó törekvéseket, ám a strukturális reformok hiányát élesen bírálta. 
Bod Péter Ákos legfőbb megállapításai:
  • A reformok elmaradása: úgy véli, hogy a döntéshozók nem mernek hozzányúlni a legfontosabb piacot torzító tényezőkhöz. "A rezsicsökkentés továbbra is szent tehén maradt, amelyhez a kormány nem mert hozzányúlni" – fogalmazott az elemzésében.
  • Azonnali kivezetés szükségessége: Bod már korábban is amellett érvelt, hogy a gazdaságot torzító unortodox intézkedéseknek – köztük az árrésstopnak, a különadóknak és a jelenlegi rezsicsökkentési modellnek – záros határidőn belül véget kellene vetni. Véleménye szerint "marad valami, ami nem jó", utalva arra, hogy a fenntarthatatlan árrendszer konzerválása hátráltatja a gazdaság természetes működését és egyensúlyának helyreállását. 
Bár mindkét szakember hangsúlyozza, hogy a rezsicsökkentés azonnali, kompenzáció nélküli eltörlése komoly sokkot jelentene a lakosságnak, szakmai konszenzus van közöttük abban, hogy a „fűnyíróelv” szerinti osztogatást fel kellene váltania egy célzott, szociális alapú támogatási rendszernek. Véleményük szerint az állami milliárdokat nem a piaci árak mesterséges lenyomására, hanem a rászorulók közvetlen megsegítésére és az energetikai korszerűsítésekre kellene fordítani.