Megengedi Trump, hogy ukránok gyártsanak amerikai fegyvereket?

Donald Trump amerikai elnök hivatalosan nem ismerte el, de bizonyos fegyverekből (pl. Patriot, THAAD) komoly készlethiány alakult ki az iráni háború hatására, így több légvédelmi eszközből már nem tudnak szállítani Ukrajnának. Kijev legutóbbi orosz rakétatámadásakor a rakéták többségét ezért már nem is tudta elfogni az ukrán légvédelem, a támadásban 17-en életüket vesztették.

A Newsweek összefoglalója szerint az ATACMS (Army Tactical Missile System) rakétarendszerek és a PrSMs precíziós rakéták, a Tomahawk rakéták, a Patriot és a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) légvédelmi rendszerek esetében merül fel, hogy alacsonyak a készletek.A júliusi ankarai NATO-csúcson tárgyaltak egyes amerikai technológiák átadásáról Ukrajnának, erre azonban nem bólintott rá az amerikai elnök, sőt, el is ismerte, hogy ilyen komoly technológiai fejlesztéseket nem ad ki a kezéből. A Pentagon szerint sem született megegyezés arról, hogy Ukrajnának átadnák egyes védelmi fegyverek gyártásának licenszét.

A legutóbbi, ankarai NATO-csúcsonvégül nem került lezárásra, hogy Ukrajna megkaphatja többek között a Patriot, a SCALP, az Aster–30 és az AASM fegyverrendszerek gyártási jogát.Ugyanakkor a Lockheed Martin és a német Rheinmetall megállapodott az ATACMS rakétarendszer németországi gyártásáról, ami az amerikai és a német kormány is áldását adta.

A technológia megosztása elsőre a szövetségesi bizalom erősödését jelezheti, valójában azonban inkább arra utal, hogy a nyugati hadiipar legnagyobb korlátja ma már nem a finanszírozás, hanem a gyártókapacitás.Az elmúlt években rekordösszegű védelmi kiadások és megrendelések halmozódtak fel, miközben a NATO-tagállamok további jelentős költségvetési növeléseket vállaltak. 

A következő időszak meghatározó kérdése ezért az lesz, hogy a rendelkezésre álló forrásokból milyen gyorsan válhatnak tényleges katonai képességek.

Az európai védelmi ipar strukturális kihívásokkal néz szembe. A hidegháború után leépült gyártókapacitások helyreállítása időigényes, az ellátási láncok sérülékenyek, miközben az európai védelmi piac továbbra is nemzeti alapon szerveződik.

A párhuzamos fejlesztések és a széttagolt beszerzési rendszerek csökkentik a méretgazdaságosságot és lassítják a kapacitásbővítést, noha az Európai Unió közös programokkal – például az EDIRPA és a SAFE kezdeményezésekkel – igyekszik ösztönözni az együttműködést - írják az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet kutatói a Patriot rakéták ukrajnai gyártásáról szóló elemzésükben.

A jelenlegi gyártási számok is jól mutatják a kapacitáshiányt: a légvédelmi rakéták és a tüzérségi lőszerek iránti kereslet gyorsabban nő, mint amilyen ütemben a gyártás bővíthető.

Bár a licencek megosztása hosszabb távon növelheti a termelést, az új gyártósorok kiépítése több évet vesz igénybe. Az ATACMS európai gyártása várhatóan csak 2027-ben indulhat el, teljes kapacitását pedig 2029 körül érheti el, míg Ukrajnában a Patriot vagy a SCALP rakéták hazai gyártása legkorábban 2028 után valósulhat meg.

A licencek átadása ezért rövid távon nem jelent megoldást a nyugati hadiipar kapacitáshiányára, sokkal inkább annak beismerése, hogy a védelmi ipar következő nagy kihívása már nem a források biztosítása, hanem a gyártási kapacitások gyors és fenntartható bővítése.

Az ankarai NATO-csúcson a Lockheed Martin és a Rheinmetall megállapodott az ATACMS ballisztikus rakéták németországi gyártásáról. Az ATACMS-t a mai napig egyetlen cég, a Lockheed Martin gyártotta, egyetlen helyen, az arkansasi Camdenben, mostantól azonban a Rheinmetall alsó-szászországi üzeme, Unterlüß lesz a világon az első hely az Egyesült Államokon kívül, ahol a 300 kilométeres hatótávú rakéta készül.

Emmanuel Macron francia elnök pedig a „Hajlandók koalíciójának” találkozóján jelentette be, hogy Franciaország átadja Ukrajnának a SCALP cirkálórakéták, az Aster–30 légvédelmi rakéták és az AASM precíziós bombák gyártási jogát.