Megszólalt az uniós ügyekért felelős miniszter a EU-támogatások lehívásáról

Hegyi-Karabah: Budapest nem támogatja a Baku elleni szankciókat címmel jelent meg interjú Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel a Le Point című francia hetilap internetes oldalán.

A tárcavezető a hegyi-karabahi helyzet kapcsán elmondta: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely fenntartja a párbeszédet a felek között a konfliktus enyhítése és a békés megoldáshoz való visszatérés érdekében.

Az uniós költségvetés felülvizsgálatát illetően Bóka János emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelenleg nem fér hozzá a helyreállítási alapból származó európai forrásokhoz, miközben az Európai Bizottság a kiadások növelését javasolja a helyreállítási alap kamatlábainak fedezésére, a kohéziós alapokhoz pedig nagyon korlátozottan fér hozzá, miközben az Európai Bizottság az Ukrajna újjáépítésre és előcsatlakozásra szánt források jelentős növelését javasolja.

Ilyen körülmények között "nagyon nehéz amellett érvelni, hogy Magyarországnak nagyobb mértékben kellene hozzájárulnia az uniós költségvetéshez, miközben nagyon korlátozottan fér hozzá az uniós forrásokhoz

- hívta fel a figyelmet a miniszter.

Fotó: MTI, Veres Nándor

Jelezte az is, hogy mielőtt Magyarország véleményt alkot a javaslatról, a politikai kontextuson szeretne munkálkodni, amely "nagyobb mozgásteret biztosít számunkra ahhoz, hogy pozitív szerepet játsszunk a folyamatban".

A Európai Unió Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárását a miniszter szerint "politikai eljárásként" kell elemezni. Úgy vélte, hogy az Európai Bizottság politikai engedményekre törekszik, de ezeket azért nagyon nehéz meghatározni, mert folyamatosan változnak. "Mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hozza meg a politikai döntést a válság megoldására, nehéz lesz technikai megoldásokat találni.

Ha viszont az Európai Bizottság meghozza a politikai döntést a megoldásról, könnyű lesz a technikai megoldásokat is megtalálni" - hívta fel a figyelmet.

A tárcavezető kiemelte: "Magyarország konstruktív módon vesz részt ezekben a megbeszélésekben" még akkor is, ha az álláspontja szerint "mindezen eljárások jogalapja nem szilárd", de "a jelenlegi geopolitikai helyzetben az Európai Unió egységét rendkívül fontosnak" tartja. Bóka János szerint Magyarország ezért úgy járul hozzá ehhez az egységhez, hogy annak ellenére részt vesz ezekben az eljárásokban, hogy fenntartásai vannak azokkal kapcsolatban.

Az Európai Unió bővítési politikáját illetően - amelyet "az egyik legsikeresebb politikának tart" - a tárcavezető leszögezte: Magyarország továbbra is támogatja azt, amíg a tagjelölt országok érdemein alapuló csatlakozási szabályokat megtartják.

Az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt megvitatandó kritériumok közül a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet a miniszter.

Ezen a téren szavai szerint Magyarország "kézzelfogható előrelépést" szeretne látni és azt, hogy Ukrajna végrehajtja a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását minden területen annak érdekében, hogy a magyar kisebbség visszakapja azokat a jogait, amelyeket 2015-ben élvezett.

Bóka János úgy látja, hogy az ukrán hatóságok már értik, hogy párbeszédet kell folytatniuk a magyar kisebbséget képviselő szervezetekkel, de a "párbeszédre irányuló valódi politikai akaratot még ellenőrizni kell".