Megszólalt Varga Mihály az államadósságról

A kormányzati szektor hiánya a tavalyi évben a vártnál magasabb szinten, a GDP 6,2 százalékán alakult.

Ez meghaladja az eredetileg tervezett, 4,9 százalékos hiánycélt. A tavalyi érték ugyan érdemben kedvezőbb az előző évi 7,1 százaléknál, de a deficit ennél gyorsabb ütemű lefaragására lesz szükség - olvasható a Makronóm Intézet elemzésében.

A hiány ismét a negyedik negyedévben volt kiemelkedően magas, a GDP 13,9 százaléka – szemben az egy évvel korábbi 11,8 százalékkal. Ezt ezúttal is a kiadások év végi megugrása magyarázza: a negyedik negyedévben a kiadás 9,9 ezer milliárd forint volt, szemben az előző negyedéves 7,7 milliárd forinttal.

Az éves adatot tekintve úgy kiadási, mint bevételi oldalon jelentős növekedés történt: előbbi 19,3, utóbbi 21,8 százalékkal bővült. Bevételi oldalon jelentősen, 22,5 százalékkal emelkedtek az áfa-bevételek, amelyet a fogyasztás bővülése és a magas infláció magyaráz.

Az szja-bevételek 47,8 százalékos növekedése csalóka: ebben az játszott szerepet, hogy a 2022-ben történt adóvisszatérítést az eredményszemléletű módszertan szerint nem 2022-es kiadásnak, hanem 2021-es alacsonyabb bevételnek kellett elszámolni, hiszen a 2021-es adó került visszatérítésre.

Vagyis az a 2021-es hiányt rontotta, a visszatérítés nélkül az lett volna alacsonyabb - írja Regős Gábor vezető elemző.

Kiadási oldalon jelentős volt a munkabérek emelkedése (15,8 százalék), bár látható, hogy ez az inflációt alig haladta meg. A beruházások elhalasztása is megjelenik az adatokban: itt a növekedés mindössze 1,7 százalékot tett ki, amely reálértéken markáns csökkenést jelent.

Másfélszeresükre nőttek ugyanakkor a kamatkiadások: ez az elszálló infláció miatti magasabb kamatkörnyezettel indokolható. Ebből az is következik, hogy szükséges a pénzforgalmi hiány lefaragása is, hiszen a jelenlegi kamatkörnyezetben a magyar államadósság csak drágán finanszírozható.

Ebből a szempontból is fontos lenne az uniós források tényleges beérkezése, hiszen ez mérsékelné a finanszírozási igényt.

Kedvező ugyanakkor, hogy a GDP-arányos államadósság 76,6 százalékról 73,3 százalékra csökkent, amely jelentős mérséklődést jelent. Ez a nominális GDP több mint ötödével való bővüléséből ered, amelyet kisebb részben a gazdasági növekedés, nagyobb részben a magas infláció magyaráz.

Ez azt jelenti, hogy itt némileg megjelenik az adósság elinflálása, ugyanakkor ez mégsem ennyire egyszerű, hiszen a magas infláció magas kamatkörnyezetet eredményez, amely pedig növeli a finanszírozási költségeit, tehát a magyar adósság végső soron mégsem inflálható el olyan könnyen - írja Regős Gábor.