Mekkora lehet a költségvetési hiány és az államadósság 2023-ban?
ElemzésekMekkora lehet az idén a költségvetési hiány és a GDP arányos bruttó államadósság? Hogyan alakulhatnak az állami áfa és a személyi jövedelemadó bevételek? Melyek a költségvetést befolyásoló legfontosabb pozitív és negatív kockázatok? Többek között erről kérdeztük Regős Gábort a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét.
Az elmúlt évek gazdasági sokkhatásai a költségvetési folyamatokat is érdemben átírták. Előbb a koronavírus miatt elrendelt korlátozások, majd pedig a háború és a szankciók hatásai, illetve az ezek nyomán létrejött energiaválság nyomták rá bélyegüket a költségvetés bevételi és kiadási oldalára – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Ennek eredményeként a GDP-arányos hiány is magasabban alakult.
Míg a koronavírus előtti dinamikus növekedés idején stabilan 2 százalék körüli hiányra rendezkedtünk be, addig a járvány nyomán szükségessé vált a gazdaságélénkítés, valamint az egészségügyi kiadások emelése.
Ennek eredményeként a GDP-arányos deficit 2020-ban 7,5, 2021-ben pedig 7,1 százalékot tett ki.
A GDP-arányos államadósságot 2019 végére több éves küzdelem eredményeként sikerült végre a GDP 65,3 százalékára leszorítani, azonban ez 2020-ra 79,3 százalékra ugrott. 2021-ben viszont már 76,8 százalékra tudott mérséklődni.
2022-re a kormányzat 4,9 százalékos, 2023-ra pedig 3,9 százalékos hiánycélt tűzött ki.
A deficit és az adósság csökkentése a mostani helyzetben nem is olyan egyszerű feladat. Bár az infláció a bevételeket növeli, a hatósági energiaárak átlagfogyasztásig történő fenntartása óriási összegeket emészt fel, és természetesen az áremelkedés a kormányzat egyéb vásárlásait is érinti.
Államadósság
Az államadósság Regős Gábor becslései szerint 2023 végére a GDP 73,2 százalékán, de akár ennél kedvezőbben is alakulhat.
Ezen belül a devizaarány az elmúlt időszakban 25 százalék közelébe emelkedett. 2023-ra az ÁKK erre vonatkozóan 30 százalékos felső határt tűzött ki célul. Bár jövőre lesz devizában új kibocsátás, de azt sem szabad elfelejteni, hogy lesz 900 milliárd forint körüli értékben lejárat is euróban, jenben és dollárban denominált kötvényekből.
A jelentősen átalakuló gazdasági folyamatok nyomán a költségvetés az év végén még módosításra került, figyelembe véve a vártnál magasabb inflációt és alacsonyabb, de még így is 1,5 százalékos várt gazdasági növekedést.
Állami bevételek
Az infláció nyomán az áfa-bevételek 2023-as növekedése megközelítheti a 20 százalékot. Itt 2022-ben is jelentős emelkedés történt – az első 10 hónapban mintegy 30 százalék.
Az SZJA-bevételekre jövőre is pozitív hatást generálthat a bérek emelkedése. A foglalkoztatás várhatóan továbbra is magas szinten marad, sem érdemi növekedésre, sem érdemi visszaesésre nem számít Regős. Itt a 2022-es adattal való összevetésnek azonban a tavaszi SZJA-visszatérítés miatt nincs sok értelme.
A bevételi oldal a Makronóm Intézet szakmai vezetőjének várakozásai szerint tehát továbbra is érdemben bővül.
A hiány alakulását kétirányú kockázatok övezik, gyakorlatilag minden kockázat egyaránt megjelenik a pozitív és a negatív oldalon.
Ezek közül a legfontosabbak az energiaárak alakulása, a forintárfolyam változása, illetve az uniós források beáramlásának sebessége.
