Megvan az MNB kamatdöntése

A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A szeptemberi kamattartást követően a jegybank továbbra is az óvatos, adatvezérelt megközelítést alkalmazza.

A nemzetközi kamatkörnyezet, a dollár erősödése, valamint a forint árfolyamának és a magyar eszközök kockázati felárának alakulása szűkíti a jegybank mozgóterét a további lazításra, annak ellenére, hogy az infláció a jegybanki célnak megfelel.

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket, augusztushoz képest az árak 0,2 százalékkal növekedtek.

Óvatos kommunikáció

A várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, amelynek óvatosságát elsősorban a nemzetközi bizonytalanságok és a magas energiaárak indokolják. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az idén már nem valószínű újabb kamatcsökkentés, jövőre azonban ismét megnyílhat a lehetőség a monetáris lazítás előtt.\\
Bár az infláció továbbra is alacsony, amely önmagában lehetővé tenne egy lazítást, ráadásul a jegybank emellett fokozott figyelemmel követi a magyar eszközök kockázati felárát is, amelyek jelenleg kedvezően alakulnak.

Ugyanakkor a jegybank a korábbi kommunikációjának megfelelően óvatos maradt. Fokozott kockázatot jelentenek ugyanis a geopolitikai feszültségek, a nemzetközi pénzpiacok bizonytalanságai, ezen belül a tartósan magas energiaárak, amelyek az inflációs kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolhatják. A Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi környezetben adatvezérelt monetáris politikát folytat, ez pedig kivárást eredményez

– mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A hazai pénzügyi környezet szempontjából kedvező fejlemény, hogy a hétfőn bemutatott, 2027-re vonatkozó költségvetési tervezetet a piac egyelőre elfogadhatónak értékeli. Erre utalnak ugyanis a piaci reakciók, a forint árfolyama stabil maradt, az állampapír-piaci hozamok is csak pár bázisponttal nőttek a régiós szintekhez képest a 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezett jövő évi költségvetés ismertetése után. A szakember az idei év hátralévő részében már nem számítunk újabb kamatvágásra, 2027-ben azonban újabb kamatcsökkentések jöhetnek. A lazítások ütemét és mértékét alapvetően az határozza meg, hogyan alakulnak majd a geopolitikai kockázatok és a világpiaci energiaárak, valamint milyen teljesítményt nyújt a magyar gazdaság. Ha a külső környezet kedvezőbbé válik és a hazai gazdasági folyamatok is támogatják a lazítást, akkor ismét lehetőség nyílhat az alapkamat mérséklésére. A mostani kilátások alapján továbbra is 4,5 százalékos kamatszintet valószínűsítünk 2027 végére.”

Maradt a szigorú hangnem

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látha, hogy a továbbra is alacsony, inflációs cél, sőt célsáv alatti és rendre a várakozásoktól is elmaradó infláció lehetővé tette volna a csökkentést, hiszen a 4 százalék körüli magyar reálkamat nemzetközi szinten is magas.

Vannak azonban olyan tényezők, amelyek a jegybankot óvatosságra intették és ami miatt nem várt senki lazítást.Ezek a tényezők pedig elsősorban az energiaárakhoz kapcsolódnak: a földgáz és a kőolaj világpiaci ára a globális ellátási zavarok miatt magas szinten van, ami hatással van a magyar inflációra. Ez a hatás részben már megjelent (magasabb üzemanyagárak), részben meg fog jelenni az árakban (magasabb gázárak a vállalatoknak).

A dráguló energiabeszerzés persze a forintot is gyengíti, ami szintén inflációs kockázattal jár – márpedig a forint árfolyamának stabilitására a jegybanki vezetés érhető módon különösen is nagy figyelmet fordít. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nemrégiben a jegybank a forint árfolyamát úgy tudta stabilizálni, hogy a kamatcsökkentési várakozásokat eloszlatta.

Lehet még az idén kamatcsökkentés?

Az inflációs adatok alapján ezt nem lehet kizárni, a fő kérdést az energiaárak alakulása és a forint árfolyamának változása jelentik. Várakozásaim szerint az idén még lehet lehetőség 1 kamatvágásra és ennek legvalószínűbb időpontja december – az új Inflációs Jelentés fényében - írja Regős Gábor.

A mai nap a fő kérdése a tájékoztató hangvétele volt, valamilyen esetleges üzenet a várható kamatpályával kapcsolatban, illetve az, hogy a jegybank alkot-e valamilyen véleményt a jövő évi költségvetésről. Ez utóbbi ugyanis a monetáris politika szempontjából is fontos, mivel a hiánypálya befolyásolja a kockázati megítélést, ami pedig hat a forintra.

A jegybanki vezetés mai tájékoztatóján nagyobb részben olyan tényezőkről beszélt, amelyek a kamatcsökkentés ellen hatnak, amelyek óvatosságra intették, intik a jegybankot, azaz inkább szigorú hangnemet ütött meg. A mai kamatdöntés kapcsán Varga Mihály kiemelte az új inflációs célt – ez önmagában legalábbis rövid távon szigorúbb monetáris politikát jelent. Emellett a jegybank elnöke a magas energiaárakat (elsősorban az emelkedő szállítási költségek miatt), az emelkedő fejlett piaci hosszú hozamokat (az emelkedő állami finanszírozási költségek miatt), a magas nemzetközi inflációs környezetet, a dollár erősödését, illetve a külföldi jegybankok szigorításait emelte ki.

Az adatvezérelt monetáris politika hangsúlyozása fennmaradt, a közlemény leginkább azt emelte ki, hogy a jövőbeni döntésekre nagy hatással lesznek a fiskális politikai döntések és azok piaci fogadtatása.

A kérdés tehát az, hogy a gyakorlatban hogyan alakul a költségvetési pálya, illetve hogy a piac hogyan fogadja az új költségvetést. Az új költségvetés kapcsán a jegybank elnöke nem mondott konkrét értékelést, azt még tanulmányozniuk kell – a következő ülésre várható értékelésig persze már jobban ismerjük a piaci reakciókat is, illetve rendelkezésre áll majd a költségvetés konkrét tervezete is.  

Az energiahordozók ára, a beérkező inflációs adatok és a forint árfolyama mellett tehát a kockázati megítélés alakulása lesz az, ami nagyban meghatározza azt, hogy lesz-e még idén kamatcsökkentés.

Ennek kapcsán fontos kérdés az is, hogy a piac euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásai a következő időszakban fennmaradnak-e, hiszen ezek fennmaradása az, ami pozitívan tud hatni a kockázati megítélésre.A jegybank döntését és a tájékoztatót követően a forint árfolyama a délelőtti gyengülés után érdemben nem változott, azaz a piaci várakozások vélhetően nem módosultak jelentősebben a jövőbeli kamatpályát illetően.

Pozitív reálkamat

A mostani döntés nem okozott meglepetést - írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.Bár hazánkban per pillanat az unió egyik legalacsonyabb inflációs rátájával szembesülnek a gazdasági szereplők, a kilátások érdemi felfelé korrekciót jeleznek. Különösen a korábbinál feszesebb inflációs cél tekintetében továbbra sem indokolt a kamatszint módosítása. A kormány a költségvetési tervvel teljesítette a piaci elvárásait, ugyanakkor a kivitelezést fokozott figyelem fogja követni. Ahhoz, hogy újabb lazítás jöhessen elengedhetetlen az enyhülés az energiaárakban, és ezzel párhuzamosan a fejlett piaci kötvényhozamokban. Továbbá az állami büdzsé konszolidációjának sikeres véghez vitele. Jelenleg a várakozásunk szerint a következő lépést a jegybank csak 2027-ben, a második negyedévben teheti meg - véli Nagy János.