Az élelmiszerek olcsóbbak lettek, de a büfék árat emeltek – itt a szeptemberi inflációs adat

Összességében gyorsult az infláció, a szeptemberi 1,6 százalékos 12 havi adat ugyanis felülmúlja az augusztusi 1,3 és a júliusi 1,2 százalékos emelkedést.

A KSH szerint az elmúlt 12 hónapban, azaz 2025 szeptemberéhez képest az élelmiszerek ára 1,3%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,6%-kal), ezen belül a burgonyáé 7,8, az eszpresszókávéé és a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé 6,6-6,6, az étolajé 6,4, az éttermi étkezésé (nem előfizetéses) 5,8, az iskolai étkezésé 5,7, a büféáruké 5,4, a cukorka, mézé 2,7%-kal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,7, a vaj, vajkrémé 15,6, a friss hazai és déligyümölcsé 14,4, a sertéshúsé 11,0, a sajté 10,2, a cukoré 8,2, a tejé 8,1, a bolti kávéé 7,4, a száraztésztáé és tejterméké (sajt nélkül) 6,7-6,7, a csokoládé, kakaóé 6,2, a tojásé 5,4, a baromfihúsé 5,3, a friss zöldségé 4,1%-kal mérséklődött.

A szolgáltatások áremelkedése töretlen

A szolgáltatások 4,9%-kal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 14,9, a taxi 11,5, a postai szolgáltatások 9,6, a testápolási szolgáltatások 8,4, a járműjavítás, -karbantartás 8,3, a belföldi üdülés 7,8, a háztartási berendezés javítása 7,7, a lakásjavítás, -karbantartás 7,3, a telefon, internet, illetve a sport, múzeumi belépők 7,0-7,0%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,2%-kal. A háztartási energiáért 4,0, ezen belül a vezetékes gázért 11,0%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,3%-kal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 26,0, a konyha- és egyéb bútorok 4,2, a szobabútorok 1,9, a használt személygépkocsik 1,3%-kal többe, míg a televízió 4,8, a porszívógép, klíma 3,5, a hűtőszekrény, fagyasztógép 2,2, a motorkerékpárok 1,5%-kal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 1,3%-kal, a járműüzemanyagok 6,9%-kal drágultak.

Havi alapon szinte lecövekeltek az árak

A fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal növekedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,3%-kal), ezen belül a friss zöldség 2,5, a sertéshús 2,1, a jégkrém 1,6, az étolaj 1,5, a dió, mák, mogyoró 1,4, a marhahús 0,9, a száraz hüvelyesek 0,8, az eszpresszókávé 0,6, a tojás és a sajt 0,5-0,5, a párizsi felvágott, kolbász 0,2%-kal többe, míg a friss hazai és déligyümölcs 4,2, a burgonya 4,0, a margarin 3,1, a halkonzerv és a tea 1,9-1,9, a gyümölcs-, zöldséglé 1,6, a csokoládé, kakaó 1,3, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,1, a vaj, vajkrém 0,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5%-kal csökkent, ezen belül az oktatási szolgáltatás 2,5, ruhajavítás, -kölcsönzés 1,3%-kal többe, míg az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 11,9, a belföldi üdülés 7,9, a külföldi üdülés 4,0, a sport, múzeumi belépők 1,9%-kal kerültek kevesebbe. A háztartási energia ára 0,2%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 2,7%-kal, míg a vezetékes gázé és az elektromos energiáé stagnált (Tájékoztató). A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1%-kal növekedett, ezen belül a dohányáruké stagnált, a szeszes italoké 0,1%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 5,9%-kal növekedett, a ruházkodási cikkek 1,3%-kal kerültek többe.

Elemzők: kellemes meglepetés az inflációs adat

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint kedvező, hogy szemben az 1,8 százalékos piaci konszenzussal az infláció mindössze 1,6 százalékra gyorsult szeptemberben. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar infláció továbbra is az inflációs cél, sőt a célsáv alja alatt van – szemben az eurózóna pénzromlásával, amelynek 3,8 százalékos mértéke érdemben meghaladja nemcsak a célt, hanem a magyar szintet is.

Az alacsony inflációban több tényező is szerepet játszik, elsősorban az alacsony világpiaci élelmiszerárak, a stabil, a korábbinál erősebb forintárfolyam, illetve az inflációs várakozások alacsony szintje, ami önbeteljesítő jóslatként fékezi a pénzromlást.

Havi alapon minimálisan továbbra is mérséklődött az élelmiszerek ára, az árrésstop miatt az alacsonyabb világpiaci árak és az erősebb forint hatása eljut a fogyasztói árakig is.

A mostani inflációs adatban az előző hónaphoz képesti gyorsulást kis leegyszerűsítéssel egyetlen tényezővel megmagyarázhatjuk: az üzemanyagok drágulása egy hónap alatt 5,9 százalékot tett ki, ami így több mint 0,3 százalékponttal húzta felfelé az inflációt – miközben a teljes havi infláció 0,2 százalék volt.

A mai adat alapján tehát továbbra is egy mérsékelt inflációs környezetet látunk, ám az energiaárak emelkedése és a forint árfolyamának alakulása továbbra is jelent kockázatot – nem véletlenül nem csökkentette irányadó rátáját a jegybank szeptemberben. Ha csak az infláción múlna, akkor akár már a következő ülésen is vághatna, azonban a bizonytalan geopolitikai és energiapiaci helyzet miatt várhatóan egyelőre óvatos lesz, ám az év végéig 1 kamatvágás nem zárható ki. A következő időszakban az infláció még alacsony maradhat, éves átlagban az idén 2,0 százalék alatt lesz.

A jövő évi infláció kapcsán meghatározó lesz, hogy hogyan alakulnak a világpiaci energiaárak, hogy tud-e stabil maradni a forintárfolyama, illetve hogy velünk maradnak vagy kivezetésre kerülnek az árrésstopok. A kivezetés várhatóan 0,5-1,0 százalékponttal húzná feljebb az inflációt, így ezzel nem lenne kizárt egy 3 százalékot meghaladó pénzromlás az éves átlagot tekintve, enélkül 2,5 százalék körüli inflációt várnék 2027-re.

Az Erste szerint a kilátások borúsabbak: a megemelkedett energiaárszint következtében a hazai termelői árakban már látszódik a begyűrűződés, ami fokozatosan jelentkezni fog a fogyasztói árakban. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban, ami ezeddig nem mutatkozott meg az itthoni boltok polcain. Mindezek szempontjából a forint árfolyamának rövidtávú alakulása is rendkívül fontos lesz: a jövő évi tervezés a cégek többségében jelenleg is zajlik, így a mostani szintek és a volatilitás érdemi befolyással bírhat az árazási döntésekre. Fontos tényező lesz a jövő évi minimálbér-emelésről szóló megállapodás, ami irányt szabhat a bérdinamika lassulásának. Összességében az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt várnak az Erste elemzői.