Mezeinyúl apokalipszis Békésben
HírekA mezeinyúl-állomány 80-90 százaléka elpusztulhat a myxoma vírus miatt Békés vármegyében. A vakcinázás nem hatékony a betegség ellen, hosszú távon az aktív immunitás hozhatja el a megoldást - nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének főtitkára az MTI-nek.
A myxomatózis nyár végén Sopron környékén jelent meg Magyarországon - emlékeztetett Boros Ferenc a békési vadászkamara titkára. Ausztriából, Burgenlandból jutott el egészen Békésig ahol tavasszal igazolták a jelenlétét.
Minden négy, Magyarországon elejtett mezei nyúlból három Békés vármegyéből származik.
A vírus nem újkeletű, az 1990-es években Angliában, 2018-ban Spanyolországban bukkant fel, 2024-ben pedig az észak-német tartományokból terjedt keletre. Magyarországon jelenleg Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Békés vármegyében van jelen. Jellemzően szigetszerű a megjelenése, egy békésszentandrási vadászaton például 1527 elejtett egyedből egy sem volt fertőzött, míg Dévaványán az 1080 mezei nyúl 80 százaléka mutatta a tüneteket - közölte a fővadász.
A myxomatózist többnyire szúnyogok és más vérszívó rovarok terjesztik.
Legszembetűnőbb tünetei a gócos elváltozások a fejen és a végtagokon, valamint a szem és az orr körül, a kötőhártya-gyulladás, továbbá az ivarszerv és a végbélnyílás ödémás kitüremkedése. A betegség emberekre nem veszélyes - hangsúlyozta a szakember. A vadászkamara illetékesei szerint nincs elég hatékony oltószer a betegség ellen, az immunitás mindössze körülbelül 6 hónapig tartható fenn, így a vakcinázás nem lehet megoldás.
Megjegyezte, az előző években - főként az Alföldet érintő nagyfokú aszály miatt - kevés volt a vitamindús zöld növényzet, emiatt a nyulak immunrendszere is legyengült. A mezei nyúlpopuláció létszáma egyébként is hullámzó, most éppen csúcson van, ilyenkor jellemzően a betegségek is jobban hatnak az állományra.
Békés vármegyében több olyan vadásztársaság van, amely árbevételének 80-90 százalékát a mezei nyúl befogásából és eladásából szerzi, őket érzékenyen érinti a betegség megjelenése - mondta a szakember, aláhúzva, hogy a nem fertőzött egyedeket ugyanúgy lehet értékesíteni, mint korábban, ez történt például a békésszentandrási vadászat után is.
A járvány megfékezésére megoldás lehet a lédús takarmány kijuttatása, továbbá az a gyakorlat, amelyet jelenleg is követnek a vadásztársaságok: szétszórtan tartani az állományt, hogy ne tudják átfertőzni egymást.
Orvosszakértők szerint az aktív immunizálás hozza el a megoldást.
Idővel a vírus is gyengül, a halálozási ráta is csökken, a nyulak is kevésbé lesznek fogékonyak rá. Ehhez Boros Ferenc szerint 5-7 évre van szükség.
A vadászkamara keddi válságtanácskozása eredményeként létrejöhet egy kutatási program, amelyben a vadászkamara mellett várhatóan az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is részt vesz.
