MNB székház-ügy: 25 milliárdot követelnek vissza a kivitelezőtől

Több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget és több száz milliárd forintnyi fizetési kötelezettséget sikerült elkerülni a jegybanki alapítványoknál az új MNB-vezetés intézkedéseinek köszönhetően 2025 márciusa után - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az intézmény működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság csütörtöki budapesti ülésén.

A jegybank új vezetése célul tűzte ki a törvényes gazdálkodás helyreállítását és a visszaélések feltárását, és azonnal megkezdte a vagyonmentést, megtette a szükséges feljelentéseket a jegybanki alapítványok, az MNB-székház felújítása és az ingatlanberuházások ügyében - mondta Varga Mihály.

Varga Mihály felidézte: a 2013-as jogszabályváltozást az Európai Központi Bank is véleményezte, és nem emelt kifogást az alapítványok létrehozásával szemben, mivel azok eredeti célja megfelelt az európai gyakorlatnak. Az alapítványoknak átadott mintegy 266,7 milliárd forint sorsáról a jegybank akkori igazgatósága döntött, a kormánynak ebbe nem volt beleszólása, az MNB függetlenségét hazai és európai uniós jogszabályok garantálják - mondta.

A 2016-os jegybanktörvény-módosításra kitérve elmondta: az lehetővé tette volna a nyilvános hozzáférést az MNB által alapított alapítványok és tulajdonolt cégek adataihoz, alkotmánybírósági aggályok miatt azonban a jogszabály nem lépett hatályba.

Az MNB felügyelőbizottságának hatáskörét bővítő, 2024 elejei törvénymódosítási javaslattal a jegybanki alapítványok és cégek gazdálkodásának szigorúbb ellenőrzésére lett volna mód. Az MNB akkori vezetése és az Európai Központi Bank is erős kifogásokat fogalmazott meg, és a javaslatot végül nem fogadták el.

Az ellenőrzést firtató kérdésekre elmondta, hogy a jegybankot és az alapítványokat a jegybanki felügyelőbizottság mellett a Állami Számvevőszék is évente ellenőrizte.

Tuzson Bence (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy a jegybank tulajdonában álló öt ingatlan (a Balatonakarattyai Oktatási és Képzési Központ, Bölcsvár, az MNB Budai Központ, az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum, valamint a Pallas Athéné Konferencia Központ) esetében több mint 50 milliárd forint értékvesztést kellett elszámolni.

Apáti István (Mi Hazánk) az MNB-székház túlárazott felújításáról kérdezte Varga Mihályt, aki válaszában kiemelte, hogy feljelentést tettek az ügyben, továbbá 25 milliárd forintot követelnek vissza a kivitelezőtől.

Az ülés első napirendi pontjában Matolcsy Györgynek a bizottság előtti megjelenésével kapcsolatban kaptak tájékoztatást a képviselők. Matolcsy György ügyvédje levélben jelezte, hogy letartóztatásban lévő, még el nem ítélt ügyfelének nyilvános, zártláncú hálózaton történő meghallgatása sértené az ártatlanság vélelmét, az esetleges fegyveres kíséret és bilincsben történő megjelenítése pedig az emberi méltóságát.

A bizottság tiszás elnöke, Csőszi Attila kiemelte, hogy az idézés még Matolcsy György letartóztatása előtt történt.

Tuzson Bence (Fidesz) szerint a volt jegybankelnök jogszerűen tagadta meg a nyilatkozatot, mert büntetőeljárás indult ellene. Weigand István (Tisza) is kiemelte, hogy különleges jogi helyzet alakult ki. Hargitai János (KDNP) felvetette, hogy ha személyesen nem, akkor írásban kérdezzék a volt jegybankelnököt.

A grémium végül egyhangú döntéssel úgy határozott, hogy a bizottság elnöke keressen olyan törvényes megoldásokat, amelyekkel Matolcsy György meghallgatására valamilyen módon - akár zártláncú hálózaton keresztüli zárt ülésen vagy a büntetés-végrehajtás területén - sor kerülhet, és ennek eredményéről tájékoztassa a bizottságot.

A harmadik napirendi pontban a bizottság elnökének javaslatára a grémium egyhangú szavazással döntött arról, hogy a következő ülésen Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, korábbi MNB-alelnököt, Balog Ádámot, a jegybank korábbi alelnökét és Gyura Gábort, az agrártárca volt főosztályvezetőjét hallgassák meg.