Nagy a baj – Magyarország is egyre kevesebbet költ oktatásra

Magyarországon is csökkent az oktatásra fordított kormányzati kiadások GDP-hez viszonyított aránya - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett éves oktatási jelentéséből, amelyben emellett tanárhiányra is figyelmeztetnek.

A tanárhiányt, az oktatási intézmények eredményeit, az oktatáshoz való hozzáférést és részvételt, az oktatás finanszírozását, illetve a tanárokat, az iskolai környezetet és a tanintézmények szervezettségét vizsgáló jelentés megjegyzi, hogy a tanárhiány - és alapvetően a képzett munkaerő hiánya - általános probléma a vizsgált országokban.

Magyarországra kitérve az összeállítók rámutatnak arra, hogy az állami oktatásban az általános iskola alsó és felső tagozatában és a középiskolákban az oktatók mindössze 0,1 százaléka nem rendelkezett teljes értékű képesítéssel 2024/25-ben, miközben az OECD átlaga 9,1 százalék.

Az oktatás finanszírozásával összefüggésben a jelentés kiemeli, hogy jelenleg az oktatásba történő beruházások legnagyobb része közfinanszírozásból származik. Az OECD-országok átlagában a kormányzati kiadások az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig (az oktatási intézményeknek biztosított kezdeti finanszírozás alapján számítva) 2023-ban a GDP négy százalékának feleltek meg, míg a magánkiadások a GDP 0,6 százalékát tették ki. Magyarországon ez az arány 2023-ban az első esetében a GDP 2,9 százaléka, a magánkiadásoknál viszont szintén a GDP 0,6 százaléka volt.

Hasonlóan a többi OECD-országhoz, Magyarországon is csökkent az állami oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya: míg az átlag a 2015-ös 4,4 százalékról 4,2-re, Magyarországon 3,4-ről 3 százalékra.