OECD: Egy rakás állami pénz ment a magyar cégekhez, de csapnivaló hatékonysággal

A magyarországi munkatermelékenység elmarad az OECD-átlagtól, és a lemaradás az elmúlt évtizedben a regionális versenytársakkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) szemben is szembetűnővé vált.A 250 fő alatti kis- és középvállalkozások (kkv-k) a magyar cégek 99,9 százalékát adják, ám a hozzáadott értéknek csak 54 százalékát termelik ki. A mikrovállalkozások (10 fő alattiak) a cégek több mint 95 százalékát teszik ki, és termelékenységi szakadékuk a nagyvállalatokhoz képest nemzetközi összevetésben is kiemelkedően nagy - hívja fel a figyelmet az OECD friss országjelentése.

A magyar piacot alacsony üzleti dinamizmus és bizalmi szint, valamint növekvő piaci koncentráció jellemzi. A cégalapítás terhei (pl. a korlátolt felelősségű társaságok magas, 3 millió forintos törzstőke-követelménye) és a csődeljárási rendszer hiányosságai gátolják a tőke leghatékonyabb áramlását.A magas korrupció, a szabályozási bizonytalanság, valamint a jogszabályok gyakori változása aránytalanul nagy terhet ró a kkv-kra, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt jogi és érdekérvényesítési apparátussal.

Sok, de rosszul célzott állami támogatás

A magyar kormány számottevő pénzügyi eszközzel támogatja a vállalkozásokat, ám a támogatások szerkezete és hatékonysága finomításra szorul.

Állami támogatásban részesült cégek aránya az összes céghez képest (forrás: OECD)

A magyar vállalkozások finanszírozási korlátai az EU-s átlag felett vannak. Ezt a kormányzat széles körű hitelkamat-támogatásokkal, kamatplafonokkal és támogatási programokkal igyekezett enyhíteni.

Az OECD elemzése rámutat, hogy a jelenlegi állami támogatási rendszer túlságosan széles körű. A beruházási támogatások hatékonysága lényegesen nőne, ha a forrásokat célzottabban a kutatás-fejlesztésre (K+F) és a kisebb, növekedésre képes cégekre összpontosítanák.

Az innovatív cégek aránya az összes céghez képest (forrás: OECD)

A kkv-k finanszírozását nehezíti, hogy sok a hitelfelvételi követelmés, míg a kockázati tőke és a tőzsdei forrásbevonás szűkös. Ennek feloldására köz- és magánszféra partnerségén alapuló kockázatitőke-alapok létrehozását javasolja a jelentés.

A külföldi működőtőkéhez nem sikerült hozzákapcsolódni a kkv-k szintjén

A Magyarországon jelen lévő nagy, külföldi tulajdonú vállalatok és a hazai kkv-k között jelentős a szakadék. A külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok állítják elő a jelentős magyar export túlnyomó részét, de a hazai kkv-k alig tudnak bekapcsolódni a globális értékláncokba, és kevéssé támaszkodnak a külföldi technológiai transzferrel.

A beáramló külföldi működőtőke alakulása a GDP arányában (forrás: OECD)

A kkv-k alacsony beszállítói és technológiai részvétele megakadályozza, hogy a multinacionális cégek jelenlétéből fakadó termelékenységi előnyöket és tudásátadást érvényesítsék.

A külföldi tulajdonú cégek állítják elő az export 80 százalékát, de az exportban a Magyarországon hozzáadott érték csak 54 százalék, ami jelentősen elmarad az OECD 73 százalékos átlagánál - húzza alá a jelentés.

Az exportra termelő cégeknél a külföldi tulajdonúak aránya (forrás: OECD)

A hazai hozzáadott érték az exportra termelő iparban csak 41 százalékos, az autógyártásnál pedig a hazai hozzáadott érték 32 százalék, ami kifejezetten alacsony szint.

Főbb OECD-javaslatok

• Az általános támogatások helyett a K+F tevékenység, a digitalizáció és az alacsonyabb létszámú cégek kiemelt finanszírozása.
• A szakképzett munkaerő hiánya a kkv-kat sújtja leginkább, mivel a multik magasabb bérekkel elszívják a tehetségeket. Szükség van az életfogalmon át tartó tanulás ösztönzésére, a digitális és menedzsment-készségek fejlesztésére, mikrokeretrendszerek és képzési hálózatok kialakítására.

• A cégalapítási adminisztráció és a minimális tőkekövetelmények csökkentése.

• Az Integritás Hatóság hatásköreinek és az korrupcióellenes keretrendszernek a teljes körű érvényesítése.

• A kkv-k jobb bevonása a közbeszerzésekbe (pl.célszerű fizetési feltételek).

• A hitelregiszter modernizálása.