NAK: El kell oszlatni a húsfogyasztásal kapcsolatos tévhiteket!

Ezt a célt szolgálja az a mintegy 37 epizódból álló videósorozat is, amely nemzetközi szakértőkkel készült interjúkon keresztül nyújt új perspektívát az állattenyésztés, az állatitermék-előállítás, az ökológia, az etológia, valamint a táplálkozástudomány kapcsán kialakult tévhitekről. A NAK honlapján magyar felirattal elérhető videókat eddig több ezren tekintették meg.

Júliusban újabb kategóriával bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján elérhető szakmai videók aloldal. A Tények/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriába az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által megjelentetett, a Dublini Nyilatkozatot aláíró 10 nemzetközi szakértővel készített, összesen 37 videóinterjú került be.

Az Alice Stanton-nal az ír Királyi Sebészkollégium munkatársával készült interjúsorozatban olyan szenzitív kérdések kerülnek terítékre, mint a hús táplálkozásunkban betöltött szerepe, vagy a gyermekkori húsmentes étrend kockázatai, de arra a kérdésre is választ ad a szakember, hogy valóban a vörös hús okolható-e a rák, az elhízás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért.

Frederic Leroy, a brüsszeli Vrije Egyetem professzora az úgynevezett Dublini Nyilatkozat részleteibe avatja be a nézőket, emellett beszél arról is, hogy kik táplálják a húsellenes narratívát, illetve, hogy miért fontos a különböző társadalom- és humán tudományok szakértőinek bevonása a húsról szóló vitába?

Diana Rodgers táplálkozásszakértő, a Global Food Justice Alliance és a Sustainable Dish munkatársa a vele készült interjúsorozatban többek között rámutat arra, hogy az állattenyésztés milyen szerepet tölt be a vidéki társadalom életében, milyen környezeti előnyökkel jár, illetve felvázolja azt is, hogy milyen lenne a világ állattenyésztés nélkül.

Theo De Jager, a Gazdálkodók Világszervezetének (WFO) korábbi elnöke a videósorozatban választ ad arra a kérdésre, hogy milyen paradoxonokat rejtenek magukban az uniós stratégiák és szakpolitikai anyagok, illetve, hogy hogyan segíthet Afrikának fenntarthatóbban gazdálkodni az EU.

Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ és a Helsinki Egyetem munkatársa az állattenyésztésnek a klímaváltozásra gyakorolt hatásait elemzi, de rámutat arra is, hogy milyen veszélyeket hordoznak magukban a közvélemény által képviselt leegyszerűsítő megközelítések.

John Gilliland, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa – aki egyben a Devenish Nutrition Ltd. igazgatója is – a vele készült interjú-sorozatban többek között a biológiai sokféleség, a talajegészség fontosságáról beszél és rámutat arra is, hogy miért fontos, hogy javuljon az állattenyésztési ágazat kommunikációja és hogy párbeszéd folyjon a lakossággal a mezőgazdasággal kapcsolatos aggodalmaikról.

Candace Croney, az egyesült államokbeli Purdue Egyetem munkatársa által felvetett témák között szerepel a húsfogyasztás morális megítélése, a növényi eredetű élelmiszerek tápértéke, de az interjúban kitér arra is, hogy miért káros, ha az állatokat emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel.

Max Makuvise, a zimbabwei E-Livestock Global szervezet munkatársa a vele készült interjúsorozatban az Afrikai kontinensre kalauzolja el az érdeklődőket. A szakember bemutatja, hogy az állattenyésztés hogyan támogatja a fiatalok társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését és a nők emancipációját Afrikában; milyen az állatok gazdasági értéke, illetve hogyan lehet fenntartható gazdálkodást folytatni a kontinensen.

Wilhelm Windisch, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa többek közt elmagyarázza, hogy az állattenyésztés miképp teremt a fogyasztó, az állattartó, a mezőgazdaság és más iparágak számára is előnyös helyzetet. Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a gazdálkodók az EU Termelőtől a fogyasztóig stratégiájának megfelelő végrehajtásába.

A Neil Mann-nal, a Melbourne-i Egyetem munkatársával készült interjúsorozatban szóba kerül a hús emberi evolúcióban betöltött szerepe, a szélsőséges étrendek, a radikális diéták alkalmazása során fellépő egészségügyi kockázatok, illetve az állati eredetű élelmiszerek növényi alapú alternatívákkal való helyettesítésével kapcsolatos problémák.

A nemzetközi szakértőkkel készült - magyar nyelvű felirattal ellátott - valamennyi interjú elérhető a Tények/Tévhitek – Állattenyésztés videó alkategóriában a NAK honlapján.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége kiemelt feladatának tekinti az állattenyésztési ágazat körüli viták kiegyensúlyozottságának megteremtését, valamint az ágazatban tevékenykedő gazdálkodók, termék-előállítók megbecsülésének helyreállítását. Ezen célok megvalósításához hatékony kommunikációs eszköznek bizonyul a 2019-ben alakult Európai Állattenyésztés Hangja szervezet által indított kampány anyagainak a különböző szakmai rendezvényeken történő bemutatása, valamint a Tények/Tévhitek – Állattenyésztés videó alkategóriába feltöltött, nemzetközileg elismert szakértőkkel készült, magyar nyelvű feliratozással ellátott videóinterjúk közzététele.

Szervezetünk által a témában indított kommunikációs kampány jelentősége és szükségessége megkérdőjelezhetetlen, melyet a szakmai rendezvényekre történő kitelepüléseinkkor tapasztalt magas látógatószám, a pozitív visszajelzések, valamint a web-es felületeinken közzétett szakmai tartalmak esetében elért letöltési és megtekintési számok is alátámasztanak.

Kommunikációs kampányunk ezzel nem ért véget, továbbra is arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk nem csak a hazai, hanem az európai állattenyésztési ágazat, a több millió európai gazdálkodó munkájának elismeréséhez, az állati eredetű termékek kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepének hangsúlyozásához, a tudatosság növeléséhez, a fogyasztók és politikai döntéshozók korrekt tájékoztatásához.

Reményeink szerint a folyamatosan bővülő, gondolatébresztő, tudományos tényeken alapuló szakmai tartalmaink által lehetőséget tudunk teremteni a témában érintett, sok esetben eltérő nézeteket valló szereplők közötti egészéges párbeszéd kialakításához, továbbá, hogy újabb perspektívákat tudunk felkínálni az állattenyésztési ágazat és az állati eredetű termékek kapcsán folyamatban lévő vitákhoz - írja az Agrárkamara és a szövetség.