NATO-főtitkár: hadihajókkal és vadászgépekkel erősítjük a szövetség keleti szárnyát

Közleményében Stoltenberg hangsúlyozta: miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is.

"Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez" - mondta a főtitkár.

Tájékoztatása szerint az elmúlt napokban számos tagország jelentette be, hogy hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez. Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO különböző haditengerészeti erőihez, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába.

Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén - közölte Stoltenberg.

"Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket" - fogalmazott.

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti.

A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül - tette hozzá Stoltenberg.