Nem akar retorikai harcot vívni Budapesttel az ukrán külügyminiszter

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása.

Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező, gazdasági jellegű nehézségeit.

"Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket"

- fogalmazott.

Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától.

"Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket"

- fogalmazott.

Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától. "Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson" - fogalmazott.

Az uniós diplomácia vezetője közölte: a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából, így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter - aki vendégként részt vett az ülés egy részén - a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda, az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának - mondta. Kijelentette továbbá, hogy az EU energiaimportjával továbbra is "finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait".

Az uniós szankciókkal és Magyarországgal összefüggésben feltett kérdésre válaszolva azt mondta: a két ország évszázadok óta szomszédos, és ahogy a múltban, most is megoldást kell találniuk a problémákra. Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is megában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak.

"Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania"

- fogalmazott.

Közölte: az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása. Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs ésszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának - mondta.

Kuleba hangsúlyozta továbbá: Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó. Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg - mint mondta - Ukrajna meg nem nyeri a háborút.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nap folyamán újságíróknak azt mondta, hogy egy ország akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását.

Úgy vélte, hogy Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket. "Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik" - közölte. Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést - tette hozzá a litván diplomácia vezetője.