Mennyi nyugdíjból lehet kijönni? Riasztó adatok láttak napvilágot
HírekAz OVB Nyugdíjról, megtakarításokról készített kutatása rámutat, hogy a generációk között ráadásul jelentős különbségek mutatkoznak ezen a téren: miközben a fiatalabbak magasabb havi összegből képzelik el nyugdíjas éveiket, jóval kevesebben tesznek félre erre a célra.
A 18–25 éves megtakarítóknak mindössze 5 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, és minden harmadik fiatal még azon sem gondolkodott el, mennyi pénzre lenne szüksége időskorában.
Félünk a kevés nyugdíjtól, de a számolást inkább elkerüljük
A nyugdíj miatti aggodalom már a legfiatalabb generációban is jelen van: a 18–25 évesek 79 százaléka tart attól, hogy az állami nyugdíja nem fedezi majd a megélhetését. Ez az arány az életkor előrehaladtával tovább emelkedik, a 46–55 évesek körében már eléri a 90 százalékot.
A bizonytalanság ellenére a válaszadók mindössze 16 százaléka számolta ki, mekkora nyugdíjra számíthat. Vagyis miközben a többség tisztában van a lehetséges problémával, kevesen rendelkeznek konkrét elképzeléssel arról, mekkora különbség lehet a várható nyugdíjuk és a kívánt életszínvonal fenntartásához szükséges összeg között.
A fiataloknak havi 600 ezer forint is kellene, az idősebbek kevesebbel is beérnék?
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy nem feltétlenül az idősebb korosztályok számolnak magasabb nyugdíjas megélhetési költségekkel.A 26–35 évesek 41 százaléka havi 400–600 ezer forintot tartana elegendőnek nyugdíjas éveiben, miközben a 46–55 évesek 28 százaléka úgy véli, már havi 200–400 ezer forintból is meg tudna élni.A különbség arra utal, hogy a generációk eltérő anyagi elvárásokkal tekintenek a nyugdíjas évekre. A fiatalabbak magasabb összegekkel terveznek, ugyanakkor éppen ők azok, akik a legkevésbé készülnek tudatosan ennek pénzügyi megteremtésére.
Minél fiatalabb valaki, annál könnyebben halogatja a nyugdíjtervezést
A kutatás szerint a nyugdíjcélú megtakarítás jelentősége az életkor előrehaladtával egyre inkább felértékelődik. Míg a 18–25 éves megtakarítóknak csupán 5 százaléka tesz félre kifejezetten a nyugdíjas éveire, a 26–35 évesek körében már 27 százalék ez az arány. A 36–45 éves megtakarítóknál 33 százalék, a 46–55 éveseknél pedig 45 százalék.
A legfiatalabbak körében ráadásul nemcsak a megtakarítás hiányzik sok esetben, hanem maga a tervezés is: a 18–25 évesek 32 százaléka még nem gondolkodott el azon, mekkora havi jövedelemre lenne szüksége nyugdíjasként.
A magyar nyugdíjasok közel kétharmadának komoly lemondásokkal jár a mindennapi megélhetés.
Nemcsak az a kérdés, mennyi lesz a nyugdíjunk, hanem az is, mennyiből szeretnénk élni
A nyugdíjtervezés egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora különbség lesz a várható állami nyugdíj és az időskorban kívánt életszínvonal fenntartásához szükséges jövedelem között. Ezt a különbséget nevezik nyugdíjszakadéknak.
A kutatás eredményei alapján sokan érzékelik ennek kockázatát, de a tényleges felkészülés még elmarad az aggodalom mértékétől.
Ennyi a mediánnyugdíj most
A nyugdíjak mediánértéke 233 200 forint volt szeptemberben, vagyis a nyugdíjasok fele ennél kevesebb juttatást kap. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma 2 millió fő, ők azok, akik a nyugdíjkorhatár elérése vagy nők esetében a 40 év jogosultsági idő elérése után kapnak öregségi nyugdíjat.2027 januárjától minden nyugdíj alapesetben 3 százalékkal emelkedik, mert ennyi inflációval számol a kormány jövőre, a nyugdíjak reálértéke tehát nem változik.
Az alacsonyabb ellátásban részesülőknél, mintegy 455 ezer nyugdíjas esetében a 3%-os általános emelésen felül sávos kiegészítés érkezik, mert az eddigi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum összege 120 000 forintra emelkedik.
A magyar nyugdíjasok közel kétharmadának komoly lemondásokkal jár a mindennapi megélhetés.
Az alábbi KSH-ábra mutatja, mennyire elszakadtak a nyugdíjak az átlagfizetéstől, melynek már a felét sem érik el:
Minden tizedik nyugdíjas dolgozik
Minden tizedik nyugdíjas dolgozik Magyarországon, de korántsem ugyanazért - derül ki az OTP felméréséből. Míg egyeseknek a megélhetésükhöz vagy a nyugdíjuk kiegészítéséhez van szükségük a keresetre, mások számára a munka öröme, az aktivitás megőrzése és a hasznosság érzése a legfontosabb. Az OTP Nyugdíjpénztár friss felmérése szerint a motivációk és a nyugdíjas évekre való anyagi felkészültség megítélése között is jól látható összefüggés van.
A kutatásban megkérdezett 700 nyugdíjas tizede végez jelenleg valamilyen munkát. Legtöbben alkalmi vagy időszakos feladatokat vállalnak, de vállalkozóként vagy önállóan, illetve rész- vagy teljes munkaidőben is dolgoznak nyugdíj mellett.
A munkavégzés mögött sokféle élethelyzet húzódhat meg.A dolgozó nyugdíjasokat nem kizárólag anyagi megfontolások motiválják.Bár 39%-uk számára a jövedelmi szempontok meghatározók, a többség számára a munka az aktivitás, a közösséghez tartozás, az önmegvalósítás vagy a munkavégzés öröme miatt is fontos. A válaszadók 27%-ának a munka öröme és a pluszjövedelem egyformán lényeges, 25% azért dolgozik, hogy aktív és hasznos maradjon, 9% pedig egyszerűen azért, mert szereti, amit csinál.
Mást mond egy másik felmérés
Rekordmagasra, 90 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fontos az öngondoskodás – derül ki a K&H biztos jövő kutatás 2026 második negyedévi eredményeiből.
Azonban a megkérdezettek 73 százaléka úgy érzi, hogy a gazdasági helyzet miatt kevesebbet tud félretenni nyugdíjas éveire, mint szeretne. 2026 első félévében a bank nyugdíjbiztosításainál a bruttó díjelőírás éves alapon 22 százalékkal, a szerződésszám 17 százalékkal nőtt, a piaci részesedés pedig 6,4 százalékra emelkedett. A bank biztos jövő kutatás legutóbbi mérése szerint a30–59 éves magyar lakosságnak már 90 százaléka tartja fontosnak az öngondoskodást, mely különösen az 5, illetve 6 évvel ezelőtti 82 százalékos arányokhoz képest mutat jelentős és fokozatos előrelépést.A válaszadók szerint átlagosan 29 évesen kellene elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást, miközben akik ténylegesen megtakarítanak, átlagosan 35 évesen kezdték.