Hol a legjobb nyugdíjba menni? Egészen meglepő EU-s rangsor került elő
ElemzésekAz Európai Unió több tagországában is a nyugdíjasok kevesebb, mint a felét kapják az átlagbéreknek. Emiatt az idősek közül egyre többen vannak kitéve a szegénység kockázatának.
Miután a "munkás napjaink" véget érnek, az időskori juttatás megítélésénél nem mindegy, hogy hány év szolgálati időt tudunk felmutatni. Ha csak 20 évet, akkor az átlagfizetésünk alig több mint felét kapjuk majd meg nyugdíjként. Minden esztendő számít: 20 évnél például az átlagbérünk 53 százalékára számíthatunk, 21 év szolgálati idő esetén viszont már az 55 százalékára.
Ahhoz, hogy valaki, aki most megy nyugdíjba megkapja az élete során elért átlagkeresete mai értékét, összesen 50 évnyi szolgálati időre van szükség, ami persze roppant ritka.
Uniós különbségek
Mindez nem csak hazai jelenség. A legtöbb európai országban a nyugdíj jelentősen alacsonyabb, mint a visszavonulás előtti munkából származó jövedelem. Részben ennek is köszönhető, hogy az EU-ban közel minden hatodik nyugdíjas ki van téve a szegénység kockázatának, ráadásul ez a kör egyre nő. Tíz év leforgása alatt 12 százalékról 15,5 százalékra emelkedett az arányuk az idős társadalmon belül.Az Eurostat a témában előállt egy tanulságos rangsorral, amelyből kiderül, hogy Európában, az egyes tagországokban az idősek a visszavonulásuk után mekkora részét kapják meg a pályafutásuk végén szerzett munkajövedelemnek.
A felmérés során a 65-74 évesek nyugdíjjövedelmének mediánértékét hasonlították össze az 50-59 évesek munkajövedelmének mediánjával, úgy hogy a szociális juttatásokat nem számolták be.
Az EU-s átlag 58 százalék lett, vagyis ha valaki az 50-es éveiben 1000 eurót (400 ezer forintot) keresett akkor a legnagyobb eséllyel idős korára havi 580 eurós (234 ezer forintos) juttatásra számíthatott.Ám az Unión belül elég nagyok az eltérések. Az élen Görögország áll, ahol az idősek a korábbi bérük 78 százalékát kapják meg, míg a sereghajtó Horvátországban csak a 35 százalékát.
Az EU-ban és néhány Unión kívüli országban a nyugdíjjövedelem mértéke a pályafutás végi fizetésekhez képest, 2023-ban (%)
Görögország |
78 |
Spanyolország |
77 |
Olaszország |
75 |
Luxemburg |
69 |
Szlovákia |
62 |
Portugália |
61 |
Svédország |
59 |
Franciaország |
59 |
Lengyelország |
57 |
Norvégia |
56 |
Ausztria |
56 |
Hollandia |
53 |
Málta |
53 |
Finnország |
52 |
Csehország |
52 |
Magyarország |
51 |
Lettország |
50 |
Németország |
49 |
Svájc |
48 |
Románia |
48 |
Belgium |
48 |
Dánia |
47 |
Szerbia |
46 |
Észtország |
46 |
Bulgária |
46 |
Szlovénia |
44 |
Ciprus |
42 |
Írország |
39 |
Litvánia |
36 |
Horvátország |
35 |
Forrás: Eurostat
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Németországban mérték a legalacsonyabb arányszámot, a nyugdíj és a munkajövedelmek összehasonlításakor. Franciaország viszont az uniós átlag felett teljesített a kutatáson.
A lista élét a dél-európai országok uralják. Meglepő, de 11 vizsgált államban a nyugdíjak a karrierek végén szerzett mediánjövedelmek kevesebb mint felét tették ki.
Európa az élen
Amikor a különféle nyugdíjrendszereket egymáshoz mérik az elemzők számos tényezőt vesznek számba a rendszer fenntarthatóságától kezdve a pénzösszegek átlagos nagyságáig.
Egy kanadai gyökerekkel bíró cég a Mercer nemrég a világ 48 nyugdíjrendszerét rangsorolta. Több mint 50 mutató mentén vizsgálódtak és az eredményük szerint, nem csak Európában, hanem az egész világon Hollandia végzett az élen. Őket Izland követi, a dobogó harmadik fokára pedig Dánia került.