Rákapcsolt az ipar

Az előző év azonos időszakához mérten 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal nőtt az ipari termelés.

2026 júliusában az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,7 százalékkal nagyobb volt a 2026. júniusinál.

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.

Az ipari termelés az év első hét hónapjában 2,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2025 azonos időszakában, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 1,7 százalékkal emelkedett.

Fordulat látszik

Arra a júniusi havi alapú csökkenés után számítani lehetett, hogy növekedni fog az ágazat teljesítménye, de ennél kisebb mértékű bővülésre számítottam. Egy júliusi adattal persze mindig óvatosan kell bánni, mivel a nyári leállások időzítése az egyik évről a másikra eltérő lehet - áll Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának közleményében. 

Hozzáteszi, a júliusi adat annak fényében is kedvező, hogy eközben a német ipar nem teljesített jól: a júniusi stagnálás után havi összevetésben 1,1 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, ami éves alapon 1,6 százalékos visszaesést jelent. Ez persze hatott a magyar adatra is. A KSH tájékoztatója ugyanis azt mondja, hogy az alágak többségében csökkent a termelés volumene – márpedig ez összességében gyenge keresletre utal, még akkor is, ha néhány alágazat teljesítménye ezt kompenzálni tudta. A főbb alágak közül szintén visszaesés történt az élelmiszeriparban és a villamos berendezés gyártása ágazatban. 

Több olyan iparág is volt azonban, ami felfelé húzta az ágazat teljesítményét: ilyen a járműgyártás és a számítógépgyártás – mindkét esetben egyedi beruházások hatását láthatjuk az adatokban. A számítógépgyártásnál továbbra is a komáromi gyár okozza a bővülést, míg a járműgyártásnál a BMW okozta növekedés mellé az elkészült Mercedes-beruházás is felzárkózhatott. Érdekesség, hogy a német ipar gyengélkedésében pont a járműgyártás játszik fontos szerepet.

Összességében tehát az iparban mintha már lenne valamilyen fordulat – amint azt az első féléves GDP-adatok is mutatták – és a mélyponton túllendülve már növekedést mutatna az ágazat. Az adatokból ugyanakkor az is látható, hogy ez a növekedés még mindenképp törékeny: bár a második negyedévben a külső kereslet a korábbinál kedvezőbb volt, de most ismét gyenge adatok érkeztek Németországból. Az augusztusi ipari adatokra kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a Paksi Atomerőmű részleges leállása, illetve ehhez kapcsolódóan az önkéntes termelési korlátozások. Várakozásaim szerint ennek nem lesz katasztrofálisan nagy a mértéke, de pár százalékpontot elvihet a havi ipari termelésből.