Spórolásra az egyik legjobb út

A pénzügyi tudatosság további térnyerése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a megtakarítási piacon a legjobb konstrukciók közé tartozó önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások lendületes növekedésnek induljanak a jövőben.

Ehhez segítséget adhat az is, hogy emelkednek vannak a fizetések, azaz egyre több ember van, aki nem csak szeretne, de tud is félretenni az egészségének megőrzésére és a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megalapozása érdekben

- mondta dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) elnöke. A szakember szerint több tényező miatt is kiemelkednek a pénztári megtakarítások a piacon.

dr. Kravalik Gábor

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az összvagyon idén június végén megközelítette az 1400 milliárd forintot, azaz egy év leforgása alatt majdnem 6 százalékkal növekedett. Bár ez a növekedés nem azonos a hozammal, az alacsony kamatok és hozamok világában arra sem lehet panasz, a nyugdíjkasszák hosszú távú hozama is kifejezetten attraktív.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal ellentétben az egészségpénztáraknál nem a vagyongyarapodás és hozamok jelentik a legfőbb mércét, hanem az, hogy a kasszák hány alkalommal finanszírozták a tagok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, köztük akár a gyógyszervásárlásokat, szűréseket, vizsgálatokat.

Az idei első félévben több mint 4 millió alkalommal fizették ezeket pénztári számlájukról a Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztári tagok, egy-egy esetben átlagosan 5700 forint értékben.

Visszatérve az önkéntes nyugdíjpénztárakra. A vagyon jelentősen nőtt, de érdemes megnézni a pénztárak hosszabb távú teljesítményét is, mert azok szintén jól mutatják a pénztárak kiemelkedő teljesítményét

- tette hozzá Kravalik Gábor. A Pénztárszövetség szeptemberi konferenciáján a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Kandrács Csaba előadásából kiderült, hogy az összes magyar piacon működő önkéntes nyugdíjpénztár hozama 10 éves távlatban 7,41 százalékos volt, az inflációval korrigált reálhozam pedig 4,67 százalékot tett ki. Ezek a számok pedig nagyon kedvezőek egy hosszú távú megtakarítás esetében. A jegybank igazgatója szerint a hosszú távú hozameredményeket fontos lenne a lehető legtöbb fórumon ismertetni, mert segítenék a pénztári szektor fejlődését, a megtakarítások növekedését, azaz sok embert terelhetnének a pénztári megoldások felé.

Az emberek jelentős részének már van például nyugdíjcélúnak mondott megtakarítása, bár az egyelőre sok esetben nem kifejezetten céltermékek például pénztári vagyon formájában jelenik meg - ez a Pénztárszövetség legfrissebb - reprezentatív - kutatásából derül ki.

A közvéleménykutatás szerint ugyanis az idén a megkérdezettek 56 százalékának volt az idősebb évekre szánt félretett pénze szemben az öt évvel ezelőtti helyzettel, amikor ez csak a válaszadók harmadára volt igaz. A jelentős növekedésben a Pénztárszövetség is részt vállalt azzal, hogy komoly erőforrásokat fordított a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, az öngondoskodás fontosságának erősítésére.

A magyarok nagyjából fele szokott a különféle nyugdíjas évekre vonatkozó kérdésekkel, tervekkel foglalkozni, a legtöbben azzal, hogyan fogják az egészségüket idős korukban megőrizni.

Nagyon kevesen vannak viszont, akiknek valamilyen konkrét tervük is van erre, csupán 12-19 százalékos az arányuk. A válaszadók a megtakarítás összegének és az elkezdés időpontjának a megtervezését tartják a legfontosabbnak és akik tudják, mekkora összeget szeretnének félretenni nagyobb kiadásaikra nagy arányban (36 százalékban) érzik úgy, hogy korábban kellett volna észbe kapniuk. A Pénztárszövetség kutatásából az is kiderült, hogy sokan vannak, akik anyagi okokból nem tudnak takarékoskodni. Számukra a munkavállalók szerepvállalása lehet a megoldás. A munkáltatók ugyanis hozzájárulásukkal támogathatják a dolgozók önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagságát.

Ez a tagok számára eleve kedvező, ráadásul a munkáltatói befizetések után a tagok igénybe vehetik az egyéni befizetéseikre is járó kedvezményt, azaz az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést. A második negyedévben a Pénztárszövetséggel együttműködő kasszáknál mért visszaesés után az első negyedévhez képest a félév végére jelentősen nőtt is a munkáltatói hozzájárulások összege: az év második negyedévében a munkaadók 33 százalékkal több tagdíjat fizettek a Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárakba, az érintett egészségpénztáraknál pedig 70 százalékkal nőttek a munkáltatói befizetések.

Kravalik Gábor szerint a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a munkáltatói befizetésekre is igénybe vehető a már említett adókedvezmény.

Ugyanakkor még jelentős tér van a fejlődésre a munkáltatói befizetéseket tekintve és erre nagy a dolgozói igény is

- emelte ki a pénztári szakember. A Pénztárszövetség által megkérdezettek több, mint fele szerint nagyon hasznos lenne, ha a munkáltatói támogatás adómentes volna, de ez nem minden. A ma még pénztári megtakarítással nem rendelkező válaszadók 45 százaléka kezdené el a spórolást a munkáltató segítségével, a pénztári tagok 67 százaléka pedig növelné a befizetéseit.

A Pénztárszövetség eddig is azért dolgozott és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy tovább ösztönözze a munkavállalókat és a munkáltatókat a pénztárakban való takarékoskodásra. Ennek keretében indította el a szervezet az idén a www.nyugdijkalkulalo.hu címen elérhető kalkulátort. Ez bárkinek becslést ad arra, hogy havi rendszeres megtakarítással milyen összeget halmozhat fel nyugdíjas korára.

A kalkulátor azért is különleges, mert nem csak a névleges összeget mutatja meg, hanem felhalmozható vagyon inflációval korrigált értéke is kiderül a végeredményből vagyis, hogy reálértéken mennyit fog érni a megtakarítás.